MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1958

3. ő. e. 1958. december 22. (84-198. o.) - 1. Az MSZMP kulturális irányelveinek feldolgozása Somogy megyében. Beszámoló: 86-138

- 6 ; <<> b a ^7 T

4 ok több elhanyagolt közel 3ooo középé^kolás tanuló jér

ff

középiskoláD*T*aw?jpiok több mint 5o %-a munkás és dolgozó paraszt származású. Az elhanyagolt gyógypedagógiai hálózatunk is fejlődésnek indult. A siketnéma in(tezetVlétszáma 4o-el gyarapodott. 1958. nyarán siketnéma óvoda .epitését kezdtük meg. Somogyváron loo férőhelyes gyógypedagógiai intézetet létesitettünk, amelyet I95®'i

M,|

ban 3 és félmilliós költséggel bó'vitünk. A magyar népi demokrácia, lehetővé tette a felnőtt dolgozók számára a továbbtanulást.Ygéíaőtt oktafráouHk -három legfontoaabb -in%é

,

gmé«y»--«^#^

,

e^^Í'0k»l^^^

y a. aBakéi'cb baágdu" t^aá^íyaatf^w- a mü»sgaki-foiokolo. előkéewifrő '•^^g^geriraHb^tty Székben-az Iskoliákftan 3?c0aben csfri--%€tnfolyamokony''rés gb«n—bentlakásos- tanfolyamon tanultak^—£4i^~««akái&ek~-és—do-l^a-ó^'peKraisrít ok. Megyénkben többezren szereztek általános iskolai, 938-an középiskolai és 55o-en főiskolai és egyetemi végzettséget az esti és levelező tagozatokon. Egóos okt.atás;L-r~end^z-erünkben emelkedett a tudományos'crág"~~s"glnvongla. 195o.-beatői nézj helyen délszláv anyanyelvű oktatást, három helyen német nemzetiségi oktatást nezettünk be általános iskoláinkban. 1948.-ban rohamos léptekkel megindult az úttörő mozgalom szervezése. Az úttörő mozgalom a tanulóifjúság igazi széles tömegű mozgalmává politikai szervezetévé terebélyesedett. 1948.-ban 13.800 1956.-ban 34.7oo, mig jelenleg I9.500 tagja van a mozgalomnak. Az úttörőmozgalom nagy segitséget nyújt az iskoláknak^ fontos nevelési kérdések megoldásában, az ifjúság kommunista jellemvonásainak kialakításában* Az ellenforradalom idején számos revizionista nézet fertőzte meg a pedagógusokat, olyanok vették át a sötét napokban a vezetést, akik a klérus szekeréhez akarták kötnia magyar iskola és tanitók sorsát Beek- a •gyáogmagyaa?ek likvidál VéH a marxizmus-leninizmus ti a,, intóeeV /c át. r <l&í%<gHÍMM*c£>*&*^<L»f *r**0Íb»*&i*^^4&^fe? c^^^***?*^* *-*-£•< t* Az 195o-es évektől kezdve nagy fejlődésen ment keresztül a népművelési munka. 5 uj járási művelődési házat lépesitettünk. Ji falusi kulturotthonok számát 30>7^4j-.:^ÁZ?k^^É^:^tíjgr^omBlyQ.t ^S&P

11 állami támogatással, részben gffzfreg^ej^eoaVeSl nTaffiivPl^^uiflE 1 é&ee. A különböző tanfolyamok, előadások, szervezése, eredményesen segitette a^ffilVÚ&g ^%fffnMtf

f

, {Koffio^^»^gMagae»»Wtwri>an széleskörű marxista tanfolyamok indulnak a párt és a szakszervezetek szer verésében. Falun^is mozgalmak indulnak a kulturotthonok épitése , mellett a könyvtári és mozihálózat fejlesztésére. Vándormozik, mét^S állandó mozik kezdik meg működésüket. Kulturcsoportok alakulnak^-ésfalelevonitik a--¥ég4~4^§-y^máAy^k-at,. e^z egyre bővülő kulturotthonhálózatban helyet talál magának mindenfajta népművelési tevékenység, iyente kb. 25oo ismretterjesztő előadáson^gyarapithatják a dolgozók műveltségüket. 343 szinját szócsoport^ppo.mü^pros

í£/

g^^dezvénynyel szórakoztatja a megye lakosságát. A/25 fiímsz'ínhazzaí szemben ma 17 normál, 92 keskeny, 32 kiskörzeti, s 6 vándormdzi működik, s á megye 272 nel^/iségében tartanak mozielőadást. K

u

lturális fejlődésünk két másik fontos tényezője a könyvtári és múzeumi hálózat kibővitése volt. 7 járási

i

_225 népkönyvtár és 9 fiókkönyvtárt hoztunk létre, amelyben Jiy^Tooo kötet könyv áll rendelkezésére a dolgozóknak. Múzeumi hálózatunk is komolyan szélesedett. Létrejött a balatonszárszói József Á

ttila, a niklai berzsenyi, a siófoki vízgazdálkodási és a zalai Zichy Mihály múzeum.