MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1958
3. ő. e. 1958. december 22. (84-198. o.) - 1. Az MSZMP kulturális irányelveinek feldolgozása Somogy megyében. Beszámoló: 86-138
5 Az MDP. 1948. évi prograram-nyilatkozata követelte a^felekezeti iskolák államosítását, az egységes nevelés kialakítása érdekében. Az államosítást sikeresen végrehajtotta, ennek során megyénkben 414 népiskola került állami felügyelet és irányitás^alá.^Ez biz-^ tositotta köznevelésünk ügyének gyorsabb felemelkedését és lehetővé tette, hogy minden iskola betöltse feladatát, a mindenkire kiterjedő egységes népoktatást. Az 1948.-ban államosított egyhtzi iskolákat"a tantermek zsúfoltsága, a düledező, rozzant épületek jellemezték. Az iskolai felszerelések nagyon elhanyagolt állapotban voltak, kísérleti felszerelés < %g^9r#a3rátí~»«ra volt. Az államosítás adott lehetőséget ahhoz, hogy iskoláinkat valóban általános iskolákká fejlesszük. Néróink kulturális felemelkedése szempontjából -kétségiribröi legjelentősebbr^z^tjafaq^^ $e nem kev^E^fontosPS, felnőtt lakosság nevelese es'ískolankivuli müvelés.e/r^T^^-tól 48.-ig a felnőtt oktatás helyzetébén^nem +Aid>6^ •Utak lényeges váltqzás M lét g»ohoani. A kulturotthonok szárna a-élj/ ami növekedett, s a népmüvelés tartalma is keveset változott." Uj szint a L1AD1SZ és SzIT ifjúság szereplése jelentett a falusi ^ népművelési munkában. Jó eredménnyel zárultak a^sfálusi vasárnapok' mogrendeg-és-^j^ is, amelyen^1á^^»*i esetben kommunista vezetők tartót tak előadásokat. Az UF03Z, majd a DÍFÖSZ yoi&o^^QJg-en a téli időszakokban felvilágosító előadásokat ^fiiüű^ztelc. **^ A könyvtári és mozihálózat fejlődése 1948.-ig csigalassúsággal haladt. A proletárdiktatúra4&$fa&&faippiB&' lehetőséget teremtett számunkra a demokratikus a^talakuláson tul a szocialista kulturális forradalom megvalósítására. Gyökeres változás a 3 éves terv időszakában kezdődött. Óvodáink száma 96-ra növekedett, ahol 166 óvónő most már nevslő munkát végzett 1 •7ol -gyorokkcl. Az üzemek, intézmények mellett számos napköziotthonos óvodát szerveztünk. Az államosítás lehetővé tette, hogy a községen belül eddig elaprózott törpeiskoiák helyett egy igazgatás alá vonjuk az iskolákat. A 80I pedagógus helyzett 1789 pedagógus tanit általános iskoláinkban s ezeknek egyharmada szakképesített általános iskolai tanár. A megnövekedett tanulólétszámhoz szükségessé vált az épületek korszerűsítése s a tantermek számának növelése. Fokozatosan 218 uj tantermet létesítettünk, a régiek *#5?feft nagy százalékát korszerűsítettük s ^ felszerelésüket gyarapítottuk. Mdig eaÉmig 1948.-ban átlagosan 65 tanuló járt egy tanterembe, és egy pedagógus 5o tanulót tanitott, addig 1957-58-as tanévben egy tanteremre 38, egy nevelőre pedig 25 tanuló jutott. 1948.-ban majdnem 2oo olyan iskolánk volt, ahol egy nevelő foglalkozott &&»&&*.> osztállyal, addig ez a szám 1957-ben 11-re csökkent. f **** ^£$24^ Az általános iskola világnézeti és az oktatéJfe-nevelídX tartalma 6* kül önbe c.g-éir-4ribvt&r-£-c3^r^^ minő s é g i változáson ment keresztü^.^A*-4l*«iétre^~~^ 27 általános iskolai napköziott :Ont hoztunk létre, ahol a-aekb ea-aa—i-ftfcézps-íiy-ekben 197o tanuló étkezik,é_s>tanul. Iskoláink az államosítás óta eltelt tiz év alatt-áwíWV^'aTÍ^Íanos iskolákká fejlődtek, amit a szakrendszerű oktatásban részesülő tanulók számának emelkedése^ egységes -t-antervekv -könyvekHfr»ye«<H>qggg is bizonyít• ugyanilyen fejlődésen ment keresztül középiskolai hálózatunk. Három gimn ázium h elyett 8 állami gimnázium, egy tanítóképző, 1 ovónőkónző, &z__j^e±rrrff«fe^^ ^m&lsS&bb három uj technikum kezdte" meg működését. 1945.-ben 671 gyedek járt középiskolába, addig ma
