MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1958
3. ő. e. 1958. december 22. (84-198. o.) - 1. Az MSZMP kulturális irányelveinek feldolgozása Somogy megyében. Beszámoló: 86-138
folyás. Ez a vallásos befolyás azonban nemcsak a tanulokra, hanem a pedagógusok jelentős részére is kiterjedt. Ennek hatása nem kevésbé érződik még napjainkban is. A b^orthy-rends-zer elemi iskoláinál másik jellemzője, a rendkivül mostoha körülmények és túlzsúfoltság. Nem volt ritkaság az olyan iskola, aholJ3o, sőt llo gyereket kellett egy tanitónak tanitani^tA_ pusztájc---világában gyakran hoszju szu kilométereket kellett az i3kolás^gyermekeknek gyalogolni^ > ' Uf A munkás és parasztgyerekek el voltak zárva a továbbtanulás lehető^^ /f cégétől. A középiskolák tandij a^meghaladta a városi munkás erejét, eÁyfctCsp qq pAy-ób.. kiad.áookról-^»^m--4ig~-'&g4l--^a."TVidékiéknek különösen raegnehe4S*?A)P$&{ ziteíte a középiskolákba jutását, hogy megyénkben mindössze 2 •fT/ftV kisbefogadóképességü felekezeti internátus működött, ahol havi 5o-6o pengő ellátási dijat kellett fizetni. Ennek következtében alakult ki olyan kép, hogy pl. az 1938-39-es tanévben.a Somsichgimnázium tanulóinak összetétele a következőképpen »öa3 ! e j fc4--niegT" 568 tanulóból 55 nagy, közép és kisbirtokos, 72 nagy- és kisiparos, 6o nagy és kiskereskedő, 8o magántisztviselő, 75 köztisztviselő, 71 értelmiségi, 28 katonatiszt, 49 nyugdíjas köztisztviselő, 13 tőkés háztulajdonos gyereke tanult. A beiratkozott tanulóknak ^ alig 7-8 %-a került ki a munkásság és parasztság soraiból. A köV zépiskolai oktatás szellemére jellemző, hogy a kémia, mint önálló tantárgy nem szerepelt a gimnázium tárgyai között, hasonlóképpen a biológia sem. (£pj-&e»fc-4£e^^le^-6^-vö-l-fc a- vasárnapifcöisös tempíomlyamcTiésv' A l/orthy-rendszerben szívesen beszéltek a magyarság kulturfölényéről, mely a tudatlanságon, a néptömegek sötétségben tartásán kívül alig takart mást, mint tömény nacionalizmust. ík rendszer egész iskolapolitikája, de az iskolán kívüli népmüvelés is nacionalista, soviniszta, irrendentet/és klerikális jellegű volt. A nacionalizmus volt az ellenforradalmi rendszer egyik fő eszmei fegyvere. A népművelési bizottság 1938-as munkaterve ilyen kitételeket tartalmaz: "Az ősi lelki sajátosságok ma is ott vannak a nén_^zellem arcán". "A népművelés nemzetmentés", hirdette a nagybirtokos Stephaich Pál alispán. " A nemzet boldogulását, Nagymagyarország feltámadását e nélkül sikeresen szolgálni nem lehet". Papok, jegyzők ás leventeoktatók az előadások százait tartották meg, melyekben a nacionalizmus mérgét ültették az emberek ezreinek tudatába. Jellemzésül tímlitreir néhány cim*fc az akkori előadásokból: "Az elszakított magyarság sorsa." ll A megszállás története". " li revízió helyzete", s tb. Valóságos gépezet szolgálta a nacionalizmus és a vallásos ideológia szervezett terjesztését. A már emiitett iskolarendszeren kívül utalok -esnie a hirhedt leventeintézményye 1 , ahol kötelezően és intézményesen olaotttüSt-meg a nacionalista nevelést. A vallásos szellem ápolását szolgaiak a Kalot, a Kalász, a ^áriakongregáció, a Soli J eo-glória kollégium, a különböző diákszövetségek, a cserkészmozgalom, stb. Ezenkívül a—legkülönbözőbb sajtótermékek, a 3omo/;yi Újságtól, az ürszem és áriadé c. fasiszta szellemű lapokig, mind eszközei voltak a nép félrevezetésének. Az úgynevezett mükedvelőcsoportok bizonyos művelődési és szórakozási lehetőséget jelentettek ugyan, de többségük alapjában helytelen irányban tevékenykedett. Műsoruk csaknem egészében a Kókai-féle népszínmű giccsekből, irredenta tákolmányokból és vallásos darabokból áll*«Jc. Irodalmíllac^igényes darab alig került szinre. A célnak az^felelt meg, hogyyeltereli ék a nép figyelmét az igazi problémákról, -paraszti idilfeket tartalmazó giccsekkel^ A somogyi* irodalom, - melyet a Berzsenyi Társaság képviselt, erősen jobboldali beállítottságú, polgári szellem*,volt. 0oalc j oHremge-stt3r~gffi±rfeem~a«g, h^sy^pgy étlen tiltakozó szava sem volt a fasizmus legszörnyűbb tobzódása idején sem.
