MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1958

3. ő. e. 1958. november 29. (42-83. o.) - 1. Somogy megye iparának távlati fejlesztési terve. Javaslat: 44-57

hogy annyira modern az uj kenyérgyár, hogy ezáltal nem lehet teljes kihasználtsággal üzemeltetni az uj kenyérgyárat. Ez a probléma más megyékben is fenn áll. Tabák elvtárs fely^fette a közlekedés fejlesztését. Ezzel kapcsolatban folytattunk tárgyalásokat a Közlekedés és Postaügyi Minisztériummal Kaposvár vasúti hállőzatának felujitása és kihasználása tárgyéban, Müller elvtárssal teljesen egyetértek. A tabi téglagyár kérdését felvetették, szerettem volna, ha íehér elvtárs jelen lett volna, mivel már régóta vita van ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Ha ott jé anyag van, akkor az volt a javaslatunk, hogy Fehér elvtársak térjenek át a cserép gyártására. Kutas elvtárs kifogást tett az anyaggal kapcsolatban, szerettük volna ha ő is jelen lett volna az anyag készítésénél és a jövőre vonatkozólag kérjük, hogy aktivabban kapcsolódjon be az ilyen munkába. A három szektor kérdése vetődött fel. Nem tudok egyetérteni a nagy irányú szövetkezeti fejlődéssel kapcsolatban felvetettekkel. Az volt a helyzet nálunk, hogy a szakembereket az állami szektortél elcsábították a szövetkezeti iparba. Megvizsgáltuk a KTSZ.-nél lévő szakembereket és 5o olyan embert találtunk, aki nem lehetett volna szövetkezeti tag. A magán kisiparosokkal kapcsolatban az ellenforradalom után nagyon tágra engedtük az iparigazolványok kiadását, sőt a kisiparosok sok esetben átjátszottak bennünket. Véleményem szerint a szolgáltató iaprt bőviteni kell, és ezáltal a kisiparosokat ki kell szoritani a perifériára. Javaslatom az, és kérem, hogy a megyei pártbizottság is fogadja el, hogy ne kivonatoljuk az egyes tárcákra vonatkozó részt, hanem menjünk fel személyesen az illetékes minisztériumokhoz és ott dolgoztassuk be a készülő tervbe a ránk vonatkozó részt. 8 z i r m a i elVtárs

: Uem azzal a céllal jöttünk össze, hogy egy részletében kidolgozott tervet hozzunk az elvtársak elé, hanem azért, hogy alapvetően foglaljanak állást az elvtársak Somogy megye iparosítása kérdésében, A másik az, hogy az országos szervek is lássák, hogy célkitűzéseink reálisak és ha látják, akkor könnyebben megnyerjük őket ezen cél érdekében, mint ha irreális tervet tüzünk magunk elé. Láthatóvá kivánjuk tenni azt, hogy miért kell küzdenünk és harcolnunk. Az a cél, hogy megyénk dolgozói, munkásai és értelmiségetek, de a falusi emberek is támogassanak bennünket ezen terv végrehajtásában. Elsősorban a meglévő üzemeinkre támaszkodunk. Előre gondolnunk kell azokra az emberekre, illetve azok elhelyezésére, akik a mezőgazdaságból a nagyüzemi gazdálkodás folytán felszabaéulnak. Ezen a területen bizonyos előrelátást kell tanusitanunk. Olyan gondolat is vezetett bennünket, hogy mivel mezőgazdasági jellegű megye vagyunk, szükséges a munkásosztály létszámát is emelni. Sok elvtárs felvetette, hogy reálisak-e ezek a célkitűzések? vagy pedig csak óhajok. Minden célkitüzésá*tat*g meg kell harcolni, még olyanért is, aminek előfeltétele már rendelkezésünkre áll. Azok a feladatok, amelyek a tervben le vannak fektetve, ezeknek -jelentős része már nem óhaj, hanem meg van a reális alapja és a 3 éves tervben ezeket már el kell kezdenünk.