MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1958

3. ő. e. 1958. november 29. (42-83. o.) - 1. Somogy megye iparának távlati fejlesztési terve. Javaslat: 44-57

7 02^ lefektetett anyagot, hogy miket lehetne a megye székhelyéről kihelyezni a járásba, persze uj üzemekre gondolok, melyek újonnan létesülnek. Nekem is az a véleményem, hogy a lakásprobléma megoldása itt lehetetlen. Már pedig az ipari létesítményekkel együtt a lakásproblémát ia meg kell oldani. Ésszerű és célszerű oda vinni az üzemeket, ahol a felesleges munkaerő jelentkezik. Részleteiben a textilipar problémájával szeretnék foglalkozni. Az üzem továbbfejlesztésének kérdése: Nekünk az volt a tervünk, hogy ezt az üzemet loo.ooo or*ós fonodává kell felfejleszteni. Menetközben rájöttünk, hogy helyes volt a minisztériumnak az álláspontja, hogy 15.ooo orsós fejlesztésnél tovább nem engedte vinni. A mi üzemünk kiszolgáló üzem kell hogy maradjon. A távlati terv 70.000 oraóa fejlesztésre ad lehetőséget. Ettől a minisztérium jelenleg nem akar eltérni. Az én véleményem szerint jó volna egy szövődé létesitése. De általában a textilipar fejlődését vizsgálva láthatjuk, hogy a magyar szövőipar nem érte el azt a szintet, mely tervszerint volt előirányozva. Tehát kevés a remény, hogy az elkövetkezendő 15 év alatt szövőipar létesítése lehetővé válik, véleményem szerint lehetne KOTSZOV. ipart létesiteni tekintve, hogy a mi üzemünk kezd erre specializálódni. Véleményem szerint meg kellene ezzel próbálkozni. Azt hiszem, ez járható ut lenne. Ta b á k elvtárs a cukorgyár igazgatója: A megye iparának távlati fejlesztési tervével egyetértek, vita alakult ki a centralizmus, illetve decentralizmus kérdésében. Lényegében a terv helyesen veti fel a problémát, hogy a kisipari termelőszövetkezeteket elsősorban a járási székhelyekre helyezzük ki. Ez a helyes irány, mert elképzelhetetlen dolog, hogy mi olyan ipar fejlesztésére gondoljunk a 15 év alatt, hogy Somogy megye mind a 8 járási székhelyén ipari centrumot alakitsunk ki. A 15 éven belül elsősorban Kaposvárt kell ipari centrummá fejleszteni, itt vannak adottságok, melyet könnyen tovább lehet fejleszteni 15 éven belül. Konkrétan a kenyérgyárral kapcsolatosan igaza van László elvtársnak abban, hogy egy kenyérgyár létesitése olyan mint a siófoki, a jelenlegi szükségletekhez túlméretezett, a siófoki kenyérgyár létesitése elhamzarkodott dolog volt. Biztos vagyok benn, ha ez a kenyérüzem itt Kaposváron létesült volna, Kapacitása már most ia ki lenne használva, nem beszélve arról, hogy 15 év múlva az ipari fejlesztés aorán e3e ngedhetétlenül szükségessé válik. Kaposváron egy ilyen kenyérgyár már most ia hiányzik. Még egy dolgot szeretnék felvetni. Kaposváron már moat is jelentkeznek szállítási nehézségek. Ha akkor a tervnek nagy réaze megvalósul, 15 éven belül még fokozottabban jelentkeznek a azállitáai nehézségek. Ezt nem lehet figyelmen kivül hagyni, s feltétlenül javaslom beiktatni a vasút fejlesztését ia. A cukor fogyasztás kérdéséről. Meg kell mondani, hogy jelenleg 5o-6o kg.-ra emelkedett a cukorfogyasztás, mely nem kimondottan «ukor felhaaználáaban, hanem általában édesipari áru fogyasztásában emelkedik ki. Feltétlenül célszerű lenne egy édesipari gyár felállitása, de nem Marcaliban, tekintettel arra, hogy a nyersanyagot oda kellene szállitani. Itt Kaposváron pedig minden adott-