MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1957

1. ő. e. 1957. szeptember 13. (2-42. o.) - 1. Somogy megye mezőgazdaságának helyzete, fejlődésének iránya, különös tekintettel a termelőszövetkezeti mozgalomra. Jelentés: 3-15

.<-6-$zeti összetételét mutatja, másrészt, hogy a rendelkezésre álló munkaerő megfelelő foglalkoztatottsága, kihasználása nincs biztosítva. Nyilván itt is az útkeresés során a parasztság jól felfogott erdeke szerint más utat nem választhat, csakis a szövetkezeti, nagyüzemi gazdálkodást. Ezek megállapítása után egyedül csakis az a járható ut, tekintettel arra, hogy Somogyban sem, csakúgy mint az ország más megyéiben lehetőség nincs a megművelhető földterületek számszerinti növelésére, így a meglévő rendelkezésre álló művelhető földterületen kell azt a helyes gazdálkodási módot, amely a sürün lakott mezőgazdasági lakosság foglalkoztatását megoldja és a lehetőségek maximális kihasználásával a< terméshozamok növelése tekintetében beleilleszkedik a szocialista népgazdaság egészébe. Megyénkben a lehetőségek adva vannak. Megyénkben a természeti tényezők is kedvezőek. Somogyban a mezőgazdasági termelés számára a talajadottságok közepes vagy ennél jobb lehetőséget nyújtanak. Azt lehet mondani, hogy az ország minden fontosabb talajtípusát megtalálhatjuk itt. A megye északi és északkeleti része jóformán az összes mezőgazdasági terményeknek, homokos területeink burgonyának, tőzeg talajaink peáig egyes fontos ipari növényeknek, pl. a kendernek nyújtanak aránylag kedvező termelési feltételeket. Megyénk talajféleségeinek százalékos megoszlása a következő: homok 9.9 %t homokos vályog 18.5» középkötött vályog 32.9, kötött vályog 4, agyag 0,4, tőzeg 2.3, vizjárta 2.1, egyéb /vízfelület, erdő, stb./ 29.9 ^. A megye csapadékviszonyai kielé.rritőek. Évi átlagos csapadékmennyisége 2oo-24o mm, amelynek a vegetációs idő alatti megoszlása az országos átlagnál lényegesen jobb. Legcsapadékosabb járásai a csurgói és barcsi, melyek a megyei átlag fölött vannak. Csapadékban szegényebb, vagyis a megyei átlag alatt vannak a siófoki és tabi járások. Az eddig felsorltak alapján a megye mezőgazdasága helyzetét összegezve, hasonlítva a felszabadulás előttivel megállapíthatjuk, hogy Megyénk mezőgazdaságában döntő változások érvényesültek, A földreformmal megszüntettük a kapitalista nagybirtokokat. A föld azé lett, aki azt valóban megműveli. Kialakultak a szocialista mező-azciasági ^nagyüzemek, az állami gazdaságok, cél- kísérleti- és tangazdaságok. Kezdetét vette a parasztok önkéntes társulásán alapuló szövetkezeti gazdaságok folyamatos kialakulása is. A Magyar Dolgozók Pártja vezetésében megmutatkozó huzavona, bizonytalanság ellenére is iB5£_októberére me

gyénkben 327 mező~azdasá?i termelöszévé tkezet működötTT4.Ö!?b családdal, 22 .680 taggal, 14b.43b—• kh összterületen. Ebből 114.766 kh-nyi szántón, amely a megye ossz szántóterületének 21,9 %*-a. Termelőszövetkezeteink zöme kezdett példamutató nagyüzemi gazdálkodást foyltatni, s a dolgozó parasztok elé lehetett állítani a nagyüzemi gazdálkodás mintaképeként. Ugyancsak az állami gazdaságok is kezdték beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Megyénkben 25 állami, cél- tan- és kísérleti gazdaság működött,, $ szántóterület 15 %-án. Az ellenforradalmi események különösen a termelőszövetkezeti mozgalomban okoztak rendkívüli károkat, 1956 decemberében megmaradt 3o tsz, 712 családdal, lo2o taggal, 8.4oo kh földön. Ebben az időben a megye párt- és államigazgatási szervek csakneéi teljes egészében szét voltak verve. A fő feladat ekkor e szervek újjászervezése, munkába