MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1957

1. ő. e. 1957. szeptember 13. (2-42. o.) - 1. Somogy megye mezőgazdaságának helyzete, fejlődésének iránya, különös tekintettel a termelőszövetkezeti mozgalomra. Jelentés: 3-15

•:- " >. •. kezeti csoportban 365 család, 557 taggal, 1357 kh földön dolgozott, A raegve szántóterületének mintegy 22 %-a. volt a termelőszövetkezetek és csoportok kezelésében. Az ellenforradalom következtében október, november és december hónapokban a termelőszövetkezeteknek mintegy kilencven százaléka feloszlott. Mindössze 3o termelőszövetkezetünk maradt meg, de ebből is mindössze 13 volt oylan, amelyből egyáltalán nem, vagy csak kisebbmérvü kilépés volt. A termelőszövetkezeti csoportok teljes egészében feloszlottak. A termelőszövetkezetek szétbomlása előtt elsősorban a pártszervezetek bomlottak szét és igy nem volt, aki a termelőszövetkezeteknek védelmet nyújtott volna. Sem a megyei, sem a járási pártbizottságok, s ennek következtében sem a megyei, sem a járási, sem a községi tanácsszervektől nem kapták meg azt a segitséget, amely éppen a nehéz időben szükséges lett volna. A párt- és szövetkezeti mozgalmunk, illetve e&ész szocialista épitósünk ellenségei azt hajtogatták a "Somogyi Ö3szegezé3" vitáján, a azt akarták néhány rossz szövetkezet példáján keresztül bebiüönyitani, hogy szövetkezeteink életképtelenek és erőszakkal lettek szervezve. Sajnos még a mai megyei Statisztikai Hivatalunk ie az erőezakos szervezést tartja a termelőszövetkezetek feloszlása fő* okának, ügy gondoljuk, hogy ezen állitás valótlan, hamis és tarthatatlan. Nyiltan és világosan meg kell mondani azt is, hogy egyes helyeken* mint pl, a barcsi járásban Somogyaracson, a tabi járásban Som községben, a nagyatádi járásban Kisbajom, a fonyódi járásban Viszon és még cgy-nehány községben nem á lenini szövetkezeti elv, az önkéntesség szigorú betartásával jöttek létre a szövetkezetek. Azonban a dolgozó parasztok többsége elsősorban a politikai felvilágositó munka hatására szövetkeztek, a szövetkezetek eredményei láttán léptek be a tsz-ekbe, Véleményünk szerint a termelőszövetkezetek felbomlásának első ós fő oka: az októberi ellenforradalmi tevékenység e Márkus István "Somogyi összegezés" cimü Írásának előbb szeptember 25-én Budapesten a Kossuth Klubban, majd Október 19-en Kaposvárott a Vörös Csillag moziban megtartott vitáaja, amely eszmei előkészitője volt a termelőszövetkezetek szétbomlásának. Az irók azt állították, hogy életképtelenek a szöveikszetek. Ezzel szemben ismeretesek a tények:,ismeretesek az országos liirü barcsi Vörös Csillag, a Ráksi Uj-Éiet, vagy a marcali járásban jól működött sávolyi Szabadság tsz eredményei, s lehetne még sorolni azoknak a volt erós, szilárd 3Zöveflezeteknek a számát, amelyet senki sem szervezett erőszakkal, tagjai elégedettek, jómódúak voltak, s e stövetkesotek is feloszlottak, de egyikük-másikuk azóta ujjáalakuXt^ Vagy ha még közelebbi példán keresztül nézzük meg a felbomlás okait, azt látjuk pl, a szuloki Kossuth termelőszövetkezet esetében, amely több mint loo Pt-ot osztott egy-egy munkaegységre, a háztájit bele nem számitva, hogy tagjai ma sem mondják egy szóval sem, hogy nem volt jó a szövetkezet, vagy nem lesznek szövetkezeti tagok, s éppen a megfélemlités következtében nem lépnek vissza a szövetkezetbe.