MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1989
8. ő. e. 1989. április 15. (2-202. o.) - Napirend előtt: A jelölő bizottság, a szavazatszámláló bizottság és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása. Javaslat: 118-119 - A mandátumvizsgáló bizottság jelentése. Szóbeli jelentés: 6
69 Horváth István elvtárs; Szomorúan tapasztaltam, hogy a gazdasági, politikai, kulturális, stb. egyéb kérdések foglalkoztatták elsősorban a párttagokat, ezt a küldöttértekezletet is, holott nekünk - az a véleményem - most elsősorban a párt megújulásával kellene foglalkozni, a párt ügyeivel. Legfontosabb a strukturális problémáknak a rendezése, mert ugyanebben a struktúrában ugyanezek a problémák elő fognak fordulni. Az alapszervezeteknek, a párttagoknak a hatása ugyanúgy csak ezen az egyszerű kis információs csatornán keresztül érvényesülhet. Tehát elsősorban az apparátus uralmát kell megszüntetni. A döntési mechanizmust kell olyanná tenni, hogy a pártalapszervezetek és általában a párttagok a saját vezetőik fölött hatalommal rendelkezzenek. Ilyan döntési mechanizmust kell kialakítani, tehát megteremteni párton belül az alulról jövő érdek érvényesítési mechanizmujst. Végeredményben nekünk minden gazdasági, kulturális és egyéb kérdés tekintetében nem konkrétan és operatívan kell intézkednünk, hanem a kormányunkon keresztül, a helyi önkormányzaton keresztül, a helyi tanácson keresztül. Tehát a feladatunk az, hogy politizálással elérjük, hogy minél több képviselőnk kerüljön be a parlamentbe, minél több képviselőnk legyen a helyi tanácsokban. Ehhez viszont az kell, hogy kormányképes pártnak kell maradnunk, többséget kell szereznünk a helyi önkormányzati szervezetekben és a tanácsválasztásokon is. Ehhez viszont nem vezet más út, mint a területi szerveződés. Azt kell tudomásul venni, hogy a hatalmi kérdés e területen fog eldőlni, a választások, tanácsválasztások, képviselőválasztások. Prímán politizálhatunk mi a munkahelyen, az senkit nem fog különösebben érdekelni, arról nem is beszélve, hogy munkahelyi pártbürokráciát kiépíteni a többi pártok számára és egy abszurd dolog lenne. A mu nkahelyen dolgozni kell és a pártoknak, a miénknek is arra kell törekedni, hogy a munkahelyeken a szakszervezetekben szerezzen pozíciókat és a szakszervezeteket befolyásolja. A munkahelyen egyetlen szervezetnek lehet valamiféle érdekérvényesítési jogosultsága, a szakszervezetnek. Ezt kell nekünk befolyásolni, nem kell itt pártbürokráciákat kiépíteni. Szervezeti szabályzatnak és egyáltalán a sturktúrának a foglya vagyunk. Ha mindig ragaszkodunk a szervezeti szabályzathoz, az eddigi struktúrához, a technológiai folyamatokban és egyáltalán a strukturális dolgokban nem újítanak, akkor még a kőbaltánál fogunk tartani. Szét kell feszíteni ezeket a szervezeti kereteket. Tudomásul kell venni, hogy a párt elveszítette a tömegbefolyását, elveszítette bizalmát és ez a választásokban nagyon félek, hogy meg fog mutatkozni. Dr.Csima Ferenc elvtárs: El szeretném mondani azt a javaslatomat, amelyik a Magyar Szocialista Munkáspárt agrártéziseivel kapcsolatos és amivel nem értek egyet és amennyiben ez így maradna, akkor ennek a nehéz helyzetnek a vesztesei a vidék, a falu és a mezőgazdaság lenne. A párt agrártéziseinek a helyzetértékelését nem tartom teljesen őszintének, azért, mert a tulajdonviszonyok a parasztot bérmunkássá tette, az igazi parasztságot felszámolta, nem tartalmazza azt, hogy a mezőgazdasági munka leértékelődött, a falun is elégedetlenek az emberek. Van viszont egy olyan passzusa az agrártéziseknek, amely azt hangsúlyozza, hogy egyetlenegy réteg, egyetlenegy szektora a gazdaságnak sem számíthat kivételezettségre. Ezzel egyetértek. Azonos helyzetbe kell hozni a mezőgazdasági ágazatban dolgozókat és a mezőgazdasági ágazatot is a többi népgazdasági ághoz képest. Nem foglal állást az agrártézisek azokban a kérdésekben, amelyek