MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1989

8. ő. e. 1989. április 15. (2-202. o.) - Napirend előtt: A jelölő bizottság, a szavazatszámláló bizottság és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása. Javaslat: 118-119 - A mandátumvizsgáló bizottság jelentése. Szóbeli jelentés: 6

43 tisztségviselők és testületi tagok vegyék végre tudomásul, hogy emberek tapasztalatai alapján fogalmazzák meg értékítéleteiket. Adnak bizalmat és ennek alapján fognak szavazni néhány hónap múlva az MSZMP-re, vagy másra. Köszönöm. Sárfalvi Dezső elvtárs: Néhány gondolattal az elején kapcsolódnék a korábban elhangzottak közül azokra, amelyeket jegyzeteltem, fontosnak tartok és utána a megfésült anyagot fogom ismertetni. Az én tapasztalatom szerint nem úgy kell fogalmazni, hogy az emberek többségét nem érdekli, hogy itt ma pártértekezlet van, hanem az talán fontosabb, hogy az emberek,a párttagok, legalábbis a környezetem párttagjai, amikor ezt a kérdést tettem fel, hogy milyen útmutatóval látnak el a személyi kérdéseket illetően, akkor azt mondták, hogy a lelkiismeretemre bízzák, döntsek úgy, ahogy jónak tartom. Tulajdonképpen arra szeretnék utalni és ezt azért mondom el, mert ezzel arra utaltak, hogy elégtelen az eddigi módszer, ahogy politizáltunk. Itt szép expozék hangzottak el arról, hogy mit kell, meg hogyan kellene csinálni. Azt kell mondjam, hogy a személyes véleményem és a mandátum is arra jogosít, hogy elég nehéz helyzetbe kerülnének sokan, akiktől egy idő múlva, mindegy az, félév, vagy egy év, visszakérnénk szó szerint azt, hogy megválasztottuk ilyen, oly an szervezeti fölállás keretén belül, mi valósult meg. És ezt egy nagyon lényeges dolognak ítélem, a jövőt illetően, nevezetesen azt, hogy ezek az elhangzott dolgok, ezek kívánatosak és szükségesek, de azt gondolom, hogy nem egy ilyen pártértekezlet formájában, mert ezekről ha vitatkoztunk volna korábban, az adott területeken, kb. ugyanilyen nagyságú körben, akkor kiérlelődhettek volna a gondolatok és talán magabiztosabban lehetne itt egyik vagy másik mellé föltenni a kezet. Az elhangzottak közül engem felszólalásra készet az, hogy gazdasági értekezlet vagy termelési értekezlet vagy nem. Én gazdasági vezető vagyok, műszaki ember, ez is indokolja, hogy a gazdasági részével foglalkozzak és a megfésült anyag elsősorban ezzel foglalkozik, elmondom, hogy miért tartom még fontosnak. Azért, mert volt már Magyarországon gazdasági reform, ami nem sikerült politikai reformok hiányában. Én azt látom, hogy politikai reform az angyobb tempóban valósul meg, mint a gazdasági reform. Nehogy az a helyzetálljon elő, itt a korábban felszólalók közül néhányan már céloztak erre, hogy üres gyomorral el fognak fordulni a nagy tömegek szélekörűen a párttól. Ma még azt gondolom, hogy ennek a veszélye ugyan fennáll, de még kategorikusan kijelenteni nem lehet, hogy ez bekövetkezett volna. Fontosnak tartom a pártélet egyéb ügyeit, de nem térek ki a hozzászólásomban, azért, mert a zárómondattal elintézem olyan módon, hogy reformpártiak vagyunk és abba mindent beleértek, ami nem visszarendeződés. Ma pillanatnyilag időszerűnek a gazdasági ügyeket érzem, erre alapozva lehet majd megteremtve a lehetőségét annak, hogy hosszabb távon ez működjön. Ezek után valamennyire talán munícióként szeretnék kapcsolódni ahhoz, hogy a megyei helyzet megítélésével foglalkozik az anyagunk és a megyei helyzetet én úgy gondolom, hogy nem lehet kiragadni az országos helyzet tükréből. Amikor olyan krédések merülnek fel, hogy mi volt két évvel ezelőtt, meg mit tett mondjuk a vezető testület két évvel ezelőtt, akkor nem kell arról elfeledkezni, hogy más szituáció volt két évvel ezelőtt. Attól a véleménynyilvánítástól elhatárolom magam, amikor az el nem követett bűnöket is számon