MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1989

8. ő. e. 1989. április 15. (2-202. o.) - Napirend előtt: A jelölő bizottság, a szavazatszámláló bizottság és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása. Javaslat: 118-119 - A mandátumvizsgáló bizottság jelentése. Szóbeli jelentés: 6

WSr 30 Kérdésre válaszolva elmondja: Hoszu időn keresztül különböző lebontot támogatásokat kapnak a falvak. Nem vitattam, és azt hiszem a kollegáim sem a falun élők közül seni azt, hogy a városoknak azt a szerepet, amit el kell látni, továbbra is el kell látnia. Oda járnak a gyerekeink iskolába, ott vannak azok az intézmények, amit működtetni kell, de a pénzeket szerintem ugy kell elosztani, hogy minden ember egyenlően kapjon valamennyit. Az iskolákra, vagy tanácsra vagy bármire külön pénzt, ami feltétéin indokolt kapja meg. Ne a megyei tanács döntse el, hogy ki kap, milyen fejlesztést kap. Teljesen mindegy, hogy Kaposváron, Budapesten vagy Somogyfajszon él, ugyanazt a lehetőségt kapja meg a fejlesztésre. A működtetés sokkal tisztább és világosabb legyen. Erre gondoltam én. Amikor a megyei tanácsnál megszavazzák a pénzeket, akkor a tanácstag miért nem működik, a tanácstag mit csinál? Bezerédi Zoltán elvtárs Először is a programtervezetnek a múlt feltárásával kapcsolatos részeihez szeretnék hozzászólni. Elsősorban a 80-as évek elejétől vagy a 70-es évek közepétől értékeli a dolgot, ahhoz azonban, hogy világosan lássuk, jobban kell tisztáznunk a korábbi időszakot, és jobban kell tisztáznunk az ut és mi kérdését. Amikor először ebben a teremben voltam, amikor volt itt egy értekezlet, amikor azt tisztázták, hogy a megyei értelmiség az a bizonyos 4 százalék, azzal szemben hogy viszonyuljon a párt, akkor az volt a kérdés, hogy ők, vagy mi? Azóta ez már hálistennek bonyolultabb kérdés, de rengeteg felszólalótól hallottam ezt, hogy ők a vezetőink, azok, ők mit csinálnak. Elvtársak! - azt gondolom, hogy aki ennek a pártnak a tagja, az nem beszélhet ugy, hogy ők, hanem mi. Mi 705-en csináljuk ezt és mi itt 20 ezren csináljuk ezt, és ebbe a terembe 200-an. Mi valamennyien felelősek vagyunk a párt összes hibájáért, és párt összes jó dolgáért. Ezt mi csináltuk és nekünk ennek a fórumnak dolga, hogy ezt pontosan rendbe tegyük, és aki most ugy gondolja, hogy el akarja magát határolni, akkor itt van a lehetőség. Tehát. Azt gondolom, hogy a magyar kommunistáknak Magyarországon az első reális hatalomra jutása a 19-es tanácsköztársaság volt. Valós körülmények között, valós politikai helyzetben létrejött kommunista diktatúra volt, ami tudjuk a történelemből különböző okok miatt elbukott. Következett a 45., a felszabadulás utáni időszak, amikor az illegalitásból kilépett a magyar kommunista párt és aktivizálta magát. Csakhogy tudomásul kell vennünk, hogy a hatalomra jutástól, tehát a 48-tól eltelt időszak nem valós időszak. Tudomásul kellé vennünk, hogy mi 45-ben vesztes hatalom voltunk. Tudomásul kell vennünk, hogy a 48-ban létrejött hatalom sikere, az egy sztálini diktatúra alatt elért siker. Az 1956-ban, nevezzük forradalomnak, vagy ellenforradalomnak, létrejött nemzeti megmozdulás után ismét egy nagyhatalom árnyékában jött létre, hatalom jutott a kezünkbe. Nem valósan megvivott hatalmat birtokolunk. Nem a saját erőnkből hoztuk létre, valaminek az árnyékában. Ezt tudnunk kell, mert a 750 ezren kivüli, tizmillió, vagy kilencmillió háromszázezer ember nagy része igy gondolkodik rólunk a jelenleg feltárt dokumentumok birtokában. Minden politizálni akaró kommunistának ezzel a felelősséggel kell birnia üzemekben, gyárakban, szinházban bárhol. Tudnia kell, hogy ez a mi felelősségünk, ez a miviszonyunk. Most tovább megyek, bonyolult a dolog. Ez egy súlyos importált rejtjel.