MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1989

8. ő. e. 1989. április 15. (2-202. o.) - Napirend előtt: A jelölő bizottság, a szavazatszámláló bizottság és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása. Javaslat: 118-119 - A mandátumvizsgáló bizottság jelentése. Szóbeli jelentés: 6

24 Én tanuja voltam annak, amikor arra alkalmas személyt javasolt a végrehajtó bizottság a leköszönő Gyulavári Tamás helyére. A vállalati tanács tulajdon­képpen meghiusitota annak a személynek az odakerülését. Tehát, ha vannak válalati tanácsok, amelyek a még oly jó javaslatokat is megtudják hiusitani azt jelenti, hogy a felelősség megoszlik, és csak addig szabad elmenni a fe­lelősség felvállalásában, amig konpetenciája van valakinek. Természetesen egy tanácsi épitőipari vállalat esetében a megyei tanácsnak konkrét és számonkér­hető felelőssége van. Ennek is részese voltam, annak is, hogy ma ott van, ahol van. Hadd mondjam a jelenlévők megnyugtatására, hogy azt követően - azt megelőzően mi volt, azt nem tudom, de ugy tudom, hogy akkor sem volt túlzottan megtámogatva -, hogy én a megyei tanácsra kerültem vezetőnek, és a Brandtmül­ler elvtárs lett az elnökhelyettes. A TANÉP egyetlen egy fillért ugy nem ka­pott, aminek ne lett volna meg a fedezete, egy esetleges felszámolás esetére. Tehát ugy adtuk a pénzt, hogy ha ezt nem hasznositja, akkor mienk az irodaház fele. Következő pénzt az irodaház másik feléért, aztán az üdülőért, tehát annak a pénznek, amit a megyei tanács odaad, annak meg van a fedezete, és az ott van ma a megyei tanácson. Ez nem veszett el a TANEP felszámolásával. Ez is beletartozik az előrelátó gondolkodásba. Nekem meggyőződésem nem az a lényeg, hogy megyei székhelyű épitőipari szerve­zetünk van-e vagy sem, mert ez a megyei régióknak mindenáron való körülbás­tyázása, körülzárását jelképezi. Az a lényeg, hogy épitőipari kapacitása van-e a megyében, vagy sem, és ez teljesen mindegy, hogy Budapestről jön ide, Bara­nyából jön ide, Tolnából, vagy helyből. Különösen akkor, ha nem lehet befolyá­solni és nem is szabad befolyásolni, adminisztratív eszközökkel. Erről nekem ez a véleményem. A középkategóriájú céggel kapcsolatban pediga következő. Természetesen nem árt, ha egy megyében vannak olyan cégek, akikre közvetlenül lehet támaszkodni és ha ugy tetszik a leggyorsabban tudnak reagálni a helyi problémák megoldására. Született egy tanácsi állásfoglalás, hogy meg kell nézni a kisebb épitőipari cégeket, vállalkozásokat melyik elégiti ki annak a feltételeit, hogy esetlege­sen egy működő tőke kihelyezésével részvénytársaság, vagy bármilyen formában megfinanszírozva vállalkozási jelleggel középkategóriájúvá lehessen fejlesz­teni. Elkészült egy ezzel kapcsolatos előterjesztés, előzetesen ezt megvitat­ta a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Két-három cég neve merült fel, ezek után a műszaki főosztály feladatot kapott arra, hogy vizsgálja meg alaposan ezeknek a cégeknek a rentabilitását, a programját, a pénzügyi feltételeit és tegyen javaslatot a testületnek, hogy a két-három javaslat közül melyik az, amelyik a leginkább alkalmas egy ilyen középkategóriájú céggé való fejlesztés­re. Ennek a döntésnek még előtte vagyunk. Az előkészitő munka folyik, ugy gon­dolom tisztességesen. Boros József elvtárs Kötelességem megkérdezni a tisztelt Pártértekezlet elfogadja-e Gyenesei elv­társnak a kérdésekre adott válaszát. A pártértekezlet Gyenesei István elvtárs válaszait egyhangúlag elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents