MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1989
8. ő. e. 1989. április 15. (2-202. o.) - Napirend előtt: A jelölő bizottság, a szavazatszámláló bizottság és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása. Javaslat: 118-119 - A mandátumvizsgáló bizottság jelentése. Szóbeli jelentés: 6
24 Én tanuja voltam annak, amikor arra alkalmas személyt javasolt a végrehajtó bizottság a leköszönő Gyulavári Tamás helyére. A vállalati tanács tulajdonképpen meghiusitota annak a személynek az odakerülését. Tehát, ha vannak válalati tanácsok, amelyek a még oly jó javaslatokat is megtudják hiusitani azt jelenti, hogy a felelősség megoszlik, és csak addig szabad elmenni a felelősség felvállalásában, amig konpetenciája van valakinek. Természetesen egy tanácsi épitőipari vállalat esetében a megyei tanácsnak konkrét és számonkérhető felelőssége van. Ennek is részese voltam, annak is, hogy ma ott van, ahol van. Hadd mondjam a jelenlévők megnyugtatására, hogy azt követően - azt megelőzően mi volt, azt nem tudom, de ugy tudom, hogy akkor sem volt túlzottan megtámogatva -, hogy én a megyei tanácsra kerültem vezetőnek, és a Brandtmüller elvtárs lett az elnökhelyettes. A TANÉP egyetlen egy fillért ugy nem kapott, aminek ne lett volna meg a fedezete, egy esetleges felszámolás esetére. Tehát ugy adtuk a pénzt, hogy ha ezt nem hasznositja, akkor mienk az irodaház fele. Következő pénzt az irodaház másik feléért, aztán az üdülőért, tehát annak a pénznek, amit a megyei tanács odaad, annak meg van a fedezete, és az ott van ma a megyei tanácson. Ez nem veszett el a TANEP felszámolásával. Ez is beletartozik az előrelátó gondolkodásba. Nekem meggyőződésem nem az a lényeg, hogy megyei székhelyű épitőipari szervezetünk van-e vagy sem, mert ez a megyei régióknak mindenáron való körülbástyázása, körülzárását jelképezi. Az a lényeg, hogy épitőipari kapacitása van-e a megyében, vagy sem, és ez teljesen mindegy, hogy Budapestről jön ide, Baranyából jön ide, Tolnából, vagy helyből. Különösen akkor, ha nem lehet befolyásolni és nem is szabad befolyásolni, adminisztratív eszközökkel. Erről nekem ez a véleményem. A középkategóriájú céggel kapcsolatban pediga következő. Természetesen nem árt, ha egy megyében vannak olyan cégek, akikre közvetlenül lehet támaszkodni és ha ugy tetszik a leggyorsabban tudnak reagálni a helyi problémák megoldására. Született egy tanácsi állásfoglalás, hogy meg kell nézni a kisebb épitőipari cégeket, vállalkozásokat melyik elégiti ki annak a feltételeit, hogy esetlegesen egy működő tőke kihelyezésével részvénytársaság, vagy bármilyen formában megfinanszírozva vállalkozási jelleggel középkategóriájúvá lehessen fejleszteni. Elkészült egy ezzel kapcsolatos előterjesztés, előzetesen ezt megvitatta a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Két-három cég neve merült fel, ezek után a műszaki főosztály feladatot kapott arra, hogy vizsgálja meg alaposan ezeknek a cégeknek a rentabilitását, a programját, a pénzügyi feltételeit és tegyen javaslatot a testületnek, hogy a két-három javaslat közül melyik az, amelyik a leginkább alkalmas egy ilyen középkategóriájú céggé való fejlesztésre. Ennek a döntésnek még előtte vagyunk. Az előkészitő munka folyik, ugy gondolom tisztességesen. Boros József elvtárs Kötelességem megkérdezni a tisztelt Pártértekezlet elfogadja-e Gyenesei elvtársnak a kérdésekre adott válaszát. A pártértekezlet Gyenesei István elvtárs válaszait egyhangúlag elfogadta.