MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.)

27 a mezőgazdaságban dolgozókat féltettük volna a túlterheléstől. De büszkén soroljuk, hogy amennyiben a helyzet ugy kivanja, akkor éjjel-nappal, hétköznap és vasárnap is szántanak, vetnek, aratnak, betakarítanak, az év minden napján állatot gondoznak, és mind emellett még milyen szép háztáji gazdaságuk is van. Ugy gondolom, hogy az iparban dolgozókra is rábízhatjuk annak eldöntését, hogy mennyit dolgozzanak a 8 órán tul. Föl kell ismernünk, hogy a magyar munkásnak is kialakult az igénye egy olyan szintű lakáskultúrára, életszínvonalra, aminek anyagi fedezetét jelenleg a főmunkaidőben nem mindig tudja előteremteni. Különösen nem ha 2-3 gyereket is fel akar nevelni. És ha igényei kieLégitéséhez a forrást becsületes munkával akarja előteremteni, ugy ebben ne akadályozzuk meg. Ügyelve természetesen a szabályok betartására, a fokozottabb egészségügyi ellenőrzésre, és a szélsőségek lefaragására. Többen attól is félnek, hogy a vgmk-k visszaszorítják a szocialista munkaverseny lendületét. És zavaró, hogy - tudomásom szerint a szakszervezetek sem fejtették még ki ezzel kapcsolatos álláspontjukat. Könnyű belátni, hogy a vállalatok e tekintetben is bizonytalanságban érzik magukat. Véleményem szerint csak nagyon körültekintő értékelés alapján szabad itt döntéseket hozni. Először is el kell fogadnunk azokat a véleményeket, melyek szerint a szocialista munkaverseny sem ragadhat meg az évtizedekkel ezelőtt kialakult módszerek nél. Különösen nem azért, mert óriási mozgósító erejének elismerése mellett mtgérett a mozgalom arra, hogy számos formális jegyétől megszabadítsuk. Itt is szabad uj módszereket kitalálnunk és alkalmaznunk, ugyanúgy, mint az élet legtöbb területén. Másodszor: nem elképzelhetetlen az sem, hogy a két intézmény előnyeit valamilyen módon ötvözni is lehetne. Nálunk ennek első ej lei már tapasztalhatók is: vállalatunk lengyeltóti gyáregységének szocialista brigádjai és vgmk-jai együttes felhívásban fordultak a vállalat összes brigádjához és vgmk-jeihez, és megtették kezdeményező vállalásukat a vállalat 1985. évi célkitűzései megvalósításának elősegítésére. A vgmk-k is ugyanazokat a vállalásokat, felajánlásokat tették mint a szocialista brigádok. Ne radikális döntésekre törekedjünk tehát, hanem helyes irányú befolyásolással engedjük felszínre jönni az egészséges munkahelyi kezdeményezéseket. így talán nagyobb lesz a valószínűsége annak, hogy a fürdővízzel együtt nem öntjük ki a gyereket is. Bizonyára megfigyelték, hogy a határozati javaslat szinte minden során vörös vonalként fut végig, fölismerhető az igényes célmeghatározás, és a megvalósítás eszközeként elengedhetetlen követelményként: munkánk hatékonyságának növelése. Ez a követelmény természetesen általános érvényű, de ha céljainkat valóra kívánjuk váltani, ugy a vezetés különböző szintjein dolgozókra ez még fokozottabban igaz. Igaz egyrészt azért, mert a vezetői munka a köznek megtisztelő szolgálata, mely egyértelműen megköveteli a példamutatást, másrészt azért is mert a meghatározó jellegű döntések - kötődjenek azok személyhez vagy testülethez is - feltétlenül a haladást kell, hogy szolgálják. És hogy döntéseink, egész munkánk kellően hiteles és meggyőző legyen, nem ártana néha a politizálás kötelezettsége mellett az elvi politizálás jogosságáról is szót ejteni. Magyarán