MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 121-136 - Beszámoló: 236-296

fel a kiterjedt muzeológiai munka. A hagyományosan eredményes régészet és néprajz mellett jelentékenyebbé vált a művészet- és a technikatörténet. A társadalomtudományi kutatásokban a korábbinál intenzívebb volt a jelen problémáinak történeti vizsgálata, mely több témában kapcsolódott az or­szágos kutatási főirányhoz. Ebből a munkából részt vállalt a tanítóképző főiskola is. Megkezdődtek az idegenforgalmi és a környezetvédelmi kutatá­sok. Az ipari területen változatlanul kevés kutató dolgozott. lobban bevonták a kutatókat a döntések előkészítésébe, a politikai do­kumentumok feldolgozásába. Fokozódott a találmányok, elfogadott szaba­dalmak hasznosítása a gazdaságban, főként az élelmiszeriparban. Szorosab­bá vált a kapcsolat a Pécsi Akadémiai Bizottsággal; kedvezően hatott a me­gye szellemi életére a Somogyi Baráti Kör. A kaposvári MTESZ-székház meg­nyitása lehetővé tette a műszaki-fejlesztési fórumok szervezését. A ícözm űve/ődés fe/téte/rendszere mérsékelten, a tartalmi tevékenység dinamikusabban fejlődött. A szolgáltatás bővülése, a művelődési mozgalmak színvonalának emelkedése azonban a kulturális szempontból hátrányos ré­tegek — a kistelepüléseken, a megyeszékhely lakótelepein, peremterületein élők, az ingázó dolgozók — körében helyenként a szükségesnél csekélyebb eredményt hozott, másutt tovább nőtt az elmaradás. A megyei bázisintéz­mények, a községekben, a falvakban pedig a művelődésiotthon- és könyv­tárhálózat létesítményeinek feltételei nem fejlődtek kellőképpen. A tárgyi-technikai felszereltség, a működési költségek alakulása első­sorban a megyei és egyes városi intézményekben javult. Sokrétűbb.a szer­vezeti felépítés. Főleg a közgyűjteményekben és a művészeti intézmények­ben nőtt a szakemberek száma. A művelődési otthonokban, a községi könyv­tárakban nagy a képesítésnélküliek aránya. A fluktuáció alig csökkent; nem volt elég differenciált az anyagi ösztönzés, megbecsülés. Nagyok a színvonalkülönbségek a művelődési otthonok tevékenységé­ben. Nincs megyei művelődési központ Kaposváron, csupán szervezeti felté­telei alakultak ki. Ez gátolta a hagyományőrzésben, módszertani gondozás­ban megjelenő értékeinek elterjesztését. Eredményesebben végezte tovább­képző, szervező munkáját. A termelési kultúrához, a politikai-közéleti fóru­mokhoz kötődő elemekkel együtt a tartalmi kibontakozás biztató jele volt a különböző művelődési körök, egyesületek létrejötte. Az amatőr művészeti kö­zösségek számának apadása lelassult, bár több fontos együttes fenntartási gondokkal küzd. Szélesedett tevékenységük köre, erősödött a csoportok kö­zösségi jellege, emelkedett munkájuk színvonala. Ezt igazolták a hagyomá­nyos művészeti szemlék mellett a regionális és az országos rendezvények, nemegyszer kórusaink, színpadaink, táncegyütteseink, hagyományőrzőink, bá­bosaink, amatőr fotósaink és filmeseink külföldi sikerei. Gazdagodott az in­tézmények programkínálata. A tartalmas szórakozás iránti igényeket azon­ban nem sikerült kielégíteni. Elsősorban ott léptek előre, ahol az idegenfor­galomban rejlő lehetőségeket is jobban kamatoztatták. A /c/ubmozga/omban a korábbi számszerű fejlődéssel szemben nagyobb hangsúlyt kapott a tartal­mi kibontakozás. Csaknem hatvan honismereti szakkörünk gyűjtőtevékeny­sége, szülőföldszeretete megérdemelt országos elismerésben részesült. Országos élvonalba tartozó arányt jelez, hogy a megye lakosságának közel egynegyede könyvtárba iratkozott olvasó. Bővült a könyvtári szolgálta­31

Next

/
Thumbnails
Contents