MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 121-136 - Beszámoló: 236-296

nek változásához, bővült a választék. Az élelmiszer-ellátás volt a legkiegyensúlyozottabb. Visszatérő gond a termelők és a forgalmazók közötti összhang hiánya, ami sértette a fogyasztók érdekét, és kedvezőtlen visszhangot keltett. Időnként akadozott a hús-, a kenyér- és a tejellátás; indokolatlanul magasak voltak a zöldség- és gyümölcsárak. A vegyesiparcikkek körében nőtt a hiány. (Építő- és tüzelőanyag, konfekció, gyermekruházat, bútor stb.) A kiskereskedelmi forgalom korábban emelkedett, az utóbbi két évben stagnált. Erőteljesebben nőtt a vegyesiparcikkek, átlagosan az élelmiszerek forgalma, csökkent a ruházati termékek és a vendéglátás iránti igény. A fejlesztési elképzelések többsége megvalósult, az üzlethálózat bővült. Elkészült a Balaton Fűszert kaposvári raktárháza, a Domus Áruház raktára, a marcali ABC és a lengyeltóti áruház; megnyílt a fonyódi és a kaposvári Házépítők Boltja, valamint több kisvendéglő. Épül a kaposvári Fészek Áruház. Felújítottak több kereskedelmi és vendéglátó egységet. A kistelepüléseken megkezdődött a bolthálózat rekonstrukciója, a feszültségeket azonban nem sikerült megszüntetni; sok az elavult bolt. A kereskedelem szervezeti rendszerében, üzletpolitikájában pozitív változások kezdődtek. A hiánycikkek számának csökkentése és az ellátás javítása érdekében általánossá vált a több csatornás árubeszerzés, nőtt a termelőktől való közvetlen felvásárlás. Az árualapok bővítését szolgálta a kötvénykibocsátás, a szövetkezeteknél a célrészjegy-vásárlás. Az új formában működő kereskedelmi egységek és vendéglátó helyek kedvezően befolyásolták a vállalati eredményeket. A szerződéses üzemeltetés a vendéglátásban terjedt el a legjobban. A kereskedelemben a változások ellenére nem megfelelőek az érdekeltségi viszonyok; gondot okoz a munkaerőellátás; több az etikailag kifogásolható jelenség. A lakossági szolgáltatás szakágazatonként és területenként eltérően fejlődött, anyagi eszközök hiányában elmaradt a tervtől, és a javulás ellenére sem tudta kielégíteni a megnövekedett igényeket. A nagyobb településeken biztosítva van az alapvető szolgáltatás. Ebben növekvő szerepet töltenek be a magánkisiparosok. Ugyanakkor az állami és a szövetkezeti szektor aránya — érdekeltség hiányában - csökkent. A központi intézkedések hatására a kisiparosok száma jelentősen nőtt; a városokban és a Balaton-parton a differenciáltabb igényeket is kielégítették. A falvakban viszont alig volt fejlődés. Továbbra is gondot okoz a gyenge minőség és a hosszú átfutási idő. Az állami szektorban végrehajtott szervezeti változások hatása alig érzékelhető. Az egészségügyi ellátás több területen fejlődött. A megye lakosságának egészségi állapota kielégítő. Aggasztó azonban, hogy az egyéni, a családi és a közösségi életvitelben, a lakóhelyi, a munkahelyi körülményekben és a fogyasztási szerkezetben nem mérséklődtek eléggé az ártalmat okozó jelenségek. Az alapellátás színvonala a terhelés arányosabbá tételével, a szakmai felkészültség javításával, modernebb eszközök biztosításával, a fokozott segítéssel és ellenőrzéssel emelkedett. A nagyközségekben megkezdődött az egészségügyi központok kialakítása; a körzetek jobban — bár nem mindenütt egyformán - alkalmazkodtak az emberek igényeihez, utazási körülményeihez. A lakosság komplex szűrése eredményesnek bizonyult. A legdinamikusabban az üzemegészségügyben léptünk előre. A munkaidőn kívüli betegellátást javította az ügyeleti rendszer korszerűsítése. 22