MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 121-136 - Beszámoló: 236-296

I. TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VISZONYOK Meghatározóak a szocialista tulajdonviszonyok. Az állami és a szövetkezeti tulajdon alapvető arányai változatlanok, kapcsolatrendszerük sokrétűbb, gazdagabb. Javult a munkamegosztás és az ipari-mezőgazdasági kooperáció. Az ágazatokon belül közös vállalkozások létesültek a kölcsönös érdekek alapján. Figyelemreméltóan kiterjedt a mezőgazdasági üzemek összefogása, együttműködése. Változott a gazdasági szerkezet, előtérbe kerültek a minőségi tényezők. Fejlődtek a termelőerők; emelkedett a dolgozók általános és szakmai műveltsége; javult a vezetési-szervezési kultúra, és — kisebb mértékben - bővült az eszközállomány. Elsősorban a mezőgazdaságban meggyorsult a tudomány, a műszaki fejlesztés eredményeinek felhasználása. Fontos tényező a termőföld ésszerűbb hasznosítása. A társadalmi átrétegződés módosult: csökkent a munkásosztályhoz és a szövetkezeti parasztsághoz tartozók, növekedett a szellemi foglalkozásúak száma. A megye munkássága meghatározó politikai szerepet tölt be. Tovább emelkedett szakmai és politikai képzettségének színvonala. Az arányosabb területi elhelyezkedéssel együtt nőtt a magasan képzett szakmunkások, középvezetők száma, nagyobb a munkájuk iránti igény. A munkásság belső rétegződése folytatódott, de a munkássá válás folyamata még nem fejeződött be. Az ipari központok körzetében állandósult az ingázás. Az ipari munka mellett életmódjuk elemévé vált a kistermelés. Növekedtek és differenciálódtak a jövedelmek, de nem érvényesült következetesen a munka szerinti elosztás elve. A szövetkezeti parasztság életében minőségi változás következett be. Munkájuk jellege átalakult, a hagyományos elemek visszaszorultak. Fejlődött tudati színvonaluk, kulturáltabbá vált életmódjuk. Gyarapodott szakképzettségük, feltűnő viszont, hogy a nőké elmaradt. (A férfiak 44, a nők 8 százaléka szakmunkás.) A közös gazdaságot meghatározónak tekintik. Jelentős részt vállaltak az árutermelésből a háztáji gazdaságokban. A fizikai dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulásával nem tartott lépést erkölcsi megbecsülésük. Az értelmiség szerepének és számának növekedése a megye gazdaságitársadalmi fejlődésének lényeges tényezője. Módosult összetétele; a korábbinál többen dolgoznak a műszaki, az oktatási, a tudományos, a közművelődési és a közgazdasági területeken. Jobbító szándékkal, egyre határozottabban teszik szóvá a gondokat, feszültségeket. Közéleti aktivitásuk a szakmai szervezetekben erőteljesebb. A műszakiak és a kulturális életben dolgozók jövedelme nem áll arányban tevékenységük társadalmi hasznával. 5