MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.) - 2. A megyei pártbizottság tagjainak és a XIII. pártkongresszus küldötteinek megválasztása. Szóbeli kiegészítés: 113-114 - Jegyzőkönyv: 148-151

-£^r 3o Annak ellenére, hogy a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek hely­zetében is változás következett be, mégis gondot okoz a szakem­ber-ellátottság. Ez a probléma nemcsak a magasabb képzettségű szakemberek vonatkozásában jelentkezik, hanem a közvetlenül ter­melést irányitók körében is. A beszámoló is megállapította, hogy kevés a felkészült termelésirányitó, számottevő a hiány a speci­ális műszaki mérnökből, egyéb szakemberből. A termelőszövetkezetekben jelenleg az a helyzet, hogy a felsőfo­kú szakemberek hiánya mellett egy minőségi hiány is van, kvalifi­kált szakemberek, specialisták vonatkozásában. A szövetkezetek vezetői, a mindennapi termelési feladatot képesek csak megoldani, távlati elképzelésekkel kevés idejük van foglalkozni. Egy-egy részletkérdés speciális szakterületével kevésbé tudnak foglalkoz­ni, pedig ez a fejlődés egyik lehetősége, alapvető feltétele. Eh­hez hozzátartozik, hogy a középfokú szakemberek száma is viszony­lag kevés és alapvetően a középszintű vezetés nem megoldott az üzemekben. Ezért gyakran találkozunk azzal, hogy leértékelődik, devalválódik a központi akarat, meghatározás, a különböző párt- és állami szervek döntései, ill. határozatai. Mindezek megnehezitik a korszerű, mai követelményeknek megfelelő gazdasági tevékenység folytatását, a kutatási eredmények megfelelő hasznositását, a vég­rehajtás szintjén. Az a tapasztalatom, hogy a mezőgazdaságban dol­gozó felsőfokú képzettségű szakemberek jelentős része bizony kény­szerből, közvetlen termelésirónyitói tevékenységet végez, és ez sok esetben hátrányosan befolyásolja az uj iránti érzékenységüket, szakmai felkészültségük állandó továbbfejlesztését. Több esetben oka ez a mezőgazdasági pálya elhagyásának is. Azokban a szövetkezetekben, ahol kevés a felsőfokú képzettségű szakember, ott a közvetlen termelésirányitói feladatokat megfelelő szakmai képzettség nélküli emberek végzik el, több esetben még szakmunkás­képzettség nélkül is, csak az élettapasztalatra, gyakorlatra ala­pozva. Igaz az, hogy a gyakorlati tudás, tapasztalat a termelő fo­lyamatokban nélkülözhetetlen, de véleményem szerint ugyanilyen nél­külözhetetlen a kellő szintű, folyamatosan továbbfejlesztett szak­mai felkészültség is. Az is gondot okoz, hogy a decentralizálás révén felszabaduló szakemberek nem a termelő tevékenységet végző üzemeknél helyezkedtek el. Jelenleg a mezőgazdaságban kevés a középfokú végzettségű szakember, hiányoznak a technikusok, különösen a gépesités területén, amelyet a mezőgazdasági üzem szivének, ütőerének tekinthetünk, de hasonló a helyzet az állattenyésztés, és a közgazdasági munka területén is. A felsőfokú képzésben tapasztalunk olyant, hogy különbség jelenik meg a végrehajtás, a termelés folyamatában jelentkező követelmények, és a felkészültségi szint között. Ez bizonyos mértékig beilleszke­dési, munkavégzési problémát okoz. Tapasztalható, hogy a felsőfokú képzettségű szakemberek középszintű beosztásokat nem, vagy nem szi­vesen vállalnak és ebben nemcsak az anyagi érdekeltség játszik köz­re, hanem a szemlélet is. Természetesen a szövetkezeteknek is kö­telessége, hogy megfelelő rangot, tekintélyt biztositsanak a kö­zépszintű beosztásoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents