MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1980

6. ő. e. 1980. március 8-9. (2-301. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 6-19

r / ', 42 Ezek együttes hatása, hogy a megye tanácsainak tevékenységében a Tanácstörvény egyik fő célja fokozatosan megvalósul. A testületek munkája javul, növekszik elhatározó szerepük. Fejlődik a testületi munka demokratizmusa* A fejlődéshez hozzájárult, hogy kapcsolatunk a kormányzati szervekkel és a főhatóságokkal tovább fejlődött. Hasznosak - ós a végrehajtó bizottság ágazati irányitását segitőek - a minisztériumok, főhatóságok ellenőrzései, a rendszeres egyeztetések. Ezek elősegitik a megyei helyzet alaposabb ismeretét, az országos és megyei célok jobb összhangját, ezzel a lehetőségek kihasználását, a megye egyetemes fejlődését. Továbbfejlődésünk szempontjából nagy jelentőségűnek tartjuk a kormány előtti 1978. évi beszámolónkat a megyéről, kiemelve a mezőgazdaság és az idegenforgalom helyzetét, A határozat végrehajtása folyamatban van, a VI. ötéves terv keretében tudunk majd számot adni az eredményekről. A tanács és végrehajtó bizottság ellenőrző és koordinációs tevékenysége mind jobban kiterjed a megye egész gazdaságára. A helyi tanácsoknál is erősödik a területi koordináció. Ezek együttesen hozzájárulnak, hogy a nem tanácsi szervek vezetőinél is erősödik a területi szemlélet és kialakulóban van az ennek megfelelő magatartás. Példája, hogy az V. ötéves tervben a tanácsok által a különböző partnerektől átvételre tervezett 650 millió Ft ténylegesen 1 milliárd 300 millió forintban várható. Ez igen biztató, de azt hiszem ebben sem ez a csúcs. Előrehaladásunkhoz hozzájárult, hogy tervező tevékenységünk alapjait a megyei testületek által elfogadott hosszú távú irányelvek megadják. Az itt megfogalmazottak összhangban vannak a központi, társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális célokkal, valamint Somogy mfjye adottságaival és lehetőségeivel. Arra törekedtünk, hogy a megye kapcsolódjon a népgazdaság főbb fejlesztési programjaihoz. A sikerek mellett ezt azonban több tényező neheziti. Ilyenek: az ipari gyáregységi szervezetek túlsúlya, a mezőgazdasági üzemek - elsősorban a termelőszövetkezetek - eszköz- és tőkeszegénysége, az alacsony nyereséghányad, egyes helyeken a vezetés gyengesége. Számolnunk kell az aprófalvas településszerkezetünkből adódó sokféle gonddal, az idegenforgalom idényjellegével s a lakosság megyén belüli mozgásával, ezeknek az ellátásra gyakorolt hatásával. Gondjainkhoz hozzájárul az is, hogy törekvéseink ellenére sem mindig tudtuk biztositani - megyei és helyi állami irányításban - az adottságaink és lehetőségeink jobb kihasználását. Kedves Elvtársak ! Azt hiszem természetes, hogy munkánk középpontjában a gazdasági feladataink megoldása, a lakosság szükségleteinek kielégítése áll, ebben testesülnek meg ugyanis törekvéseink, céljaink.