MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1980
6. ő. e. 1980. március 8-9. (2-301. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 6-19
^J r \ 33 Mindezek a jellemzők politikai feszültségeket jelentenek. Szembe találtuk magunkat egy olyan helyzettel, hogy miközben megfeszitett munkával széles körű társadalmi összefogással, erőteljes, dinamikus városfejlesztést valósitottunk meg, az igények még dinamikusabban nőttek. Különösen jellemző ez a lakásigényekre, és a kapcsolódó létesitményekre. Nem lehet azt gondolni, hogy aki már jobb körülmények között lakik, könnyebben elviseli a kapcsolódó létesitmények hiányát. Tapasztalataink szerint nem ez a helyzet. A több uj lakás magasabb szolgáltatási igénnyel jár együtt. Mindez arra utal, hogy a következő időszakban még nagyobb figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a lakásépítéssel párhuzamosan a kapcsolódó létesítményeket is megépitsük. Van rá lehetőség, hogy bizonyos értelemben korrigáljuk az eddigi feszültségeket, hiszen egy uj ötéves terv előkészítése előtt állunk. Az előzetes számok és tervelképzelések már részben ismertek, a tervezés elkezdődött. Azt az igényt is reálisnak lehet tekinteni, hogy a jövő feladatainak meghatározására az előző tervidőszak tapasztalatait fel kell használni. Ezt találjuk a pártértekezlet határozati javaslataiban is, ahol a területfejlesztésről azt olvashatjuk, hogy a településhálózat fejlesztési terv hosszú távra szabja meg a települések fejlődését. A feszültségek fokozódásának elkerülésére és mérséklésére az egyoldalú városcentrikusságát folyamatosan módosítani kell. Ezért településkategóriánként - a háttérágazatok differenciált fejlesztésével is - mérsékelni kell a népesség városba áramlását. Kérdés, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a városba áramlás mérséklésére. Vajon elég-e ezt a problémát csak a lakásszám-csökkentés oldaláról megitélni? Véleményem szerint nem. Mert a városba áramlásnak több olyan oka és tényezője van, amelyekkel számolni kell. Ilyenek: a termelőerők dinamikus fejlődése, jogszabályi lehetőségek a magasabb ellátási szinvonal stb. Ami a jogszabályi kereteket illeti, ezzel kapcsolatban az a tapasztalatunk, hogy igen sokan a 3-6-8 gyermekes családok közül a falvakból azért jönnek a városba, hogy itt gyorsan lakáshoz juthassanak. És sorolhatnám még azokat az inditékokat, amelyek a városba költözést serkentik, de minderre most itt nincs idő. Amiért mégis szóltam néhány gondolatban e témáról, annak az az oka, hogy szeretném hangsúlyozni: a városiasodás nemcsak és nem is kizárólag a lakásépítés függvénye, hanem több más tényező eredménye. Ha ezt elfogadjuk, ebből viszont következik.
