MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1980

6. ő. e. 1980. március 8-9. (2-301. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 6-19 - Tények és adatok: 216-280

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ALAKULÁSA FÖAGAZATONKÉNT ^3 Növény termelés ^S\ Allat•^ ' tenyésztés 20 Az V. ötéves terv első három esztendejében a mezőgazdasági termelés (a növénytermelés és az állattenyésztés összehasonlítható árszinten számított termelési értéke) évenként 4 százalékkal emelkedett, de 1979-ben már nem nőtt tovább a termelés. Az oka ennek a kenyérgabona időjárás okozta alacsony termésátlaga és a kedvezőtlen gyümölcstermés. A következménye, hogy a mostani tervidőszak első négy évében évi átlagban csak 2—3 százalékos, együttesen pedig 10—12 százalékos volt a növekedés. A mezőgazdaság összes termelése viszont négy év alatt 13—14 százalékkal —a tervelőirányzatot megközelítő ütemben — emelkedett. Ez az előbb említett két főágazaton túl magában foglalja az egyéb üzemágakat is. Ezek termelésének bővülése meghaladta az alaptevékenységét. A nagyüzemek termelés növekedése az átlagnál erőteljesebb volt, a kisüzemeké viszont a korábbi évek szintjén mozgott. A mezőgazdasági tevékenység két főágazata közül a növénytermelés növekedése (az 1979. évi kedvezőtlen kenyérgabona és gyümölcstermés ellenére is) meghaladta az állattenyésztését. Ennek következtében az utóbbi ágazat aránya kissé mérséklődött. A növénytermelés alapját jelentő vetésszerkezet csak kismértékben, és zömmel az előirányzatnak megfelelően változott a tervidőszak első három évében. 1979-ben azonban az őszi vetésekre rendkívül kedvezőtlen volt a téli időjárás. A kifagyások miatt a búza vetésterülete 16, az őszi árpáé 18 százalékkal lett kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiesett területek újravetése révén főleg a kukorica, a napraforgó, a tavaszi árpa és a zab vetésterülete nőtt. A vetésszerkezetben összességében alapvető változás nem