MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1980

6. ő. e. 1980. március 8-9. (2-301. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 6-19 - Beszámoló: 158-215

AUH személyes felelőssége. A minősítések többsége kellő időben elkészül, és tar­talmilag is megfelelőbb. A személyzeti apparátusban dolgozók többsége alkal­mas munkakörének ellátására. A személyzeti munka gyengébb a tsz-ekben, az oktatási és az egészségügyi területeken. Több helyen a személyzeti vezető­ket nem vagy csak formálisan vonják be a vezetésbe. A vezetők egy részének személyzeti munkája nem rendszeres, nem folyamatos, s gyakran leszűkül a kinevezésekre, a fölmentésekre, a minősítésekre, a kitüntetésekre. Sok még az általuk készített felszínes, egyoldalú minősítés. A káder- és személyzeti munka nyíltabb és őszintébb lett. Ehhez hozzá­járult a pártszervek javuló irányító, segítő és ellenőrző munkája, valamint a hatáskörök decentralizálása. Szélesebb körűvé vált a véleménykérés, a tájé­kozódás. A demokratizmust erősítette a szakszervezetek és a KISZ-szervezetek jogkörének bővülése. Néhol azonban nem szálltak szembe következetesen a szubjektivizmussal. Itt-ott észlelhető volt a közösségek szerepének, hozzáérté­sének lebecsülése, máshol a túlbiztosításra való törekvés. Néha elmaradt vagy késett az egyeztetés. Javult a pártszervezetek káder- és személyzeti munkája. A testületek folya­matosan foglalkoztak a kádermunka különböző kérdéseivel. Nagy figyelmet fordítottak az elvek egységes értelmezésére, a gyakorlati tapasztalatok érté­kelésére. A megyei pártbizottság átfogóan elemezte a KB-határozat végrehajtásá­nak tapasztalatait, a végrehajtó bizottság pedig minden fontos ágazat káder­helyzetét külön is megvizsgálta, és megjelölte a tennivalókat. Megállapította, hogy a hatásköri, illetve a véleményezési listákon szereplő több, mint 13 ezer vezető személyi kérdéseiben érvényesülnek a pártszervezetek döntései, állás­foglalásai. A párt hatáskörét az állami, a gazdasági és a tömegszervezeti vezetők általában tiszteletben tartják, megsértése egyre ritkábban fordul elő. A káderpolitikai munkának azonban több gyengesége is van. Főleg alsóbb szinteken a kádermunkát elkülönítik a társadalmi és gazdasági feladatoktól. Nem mindig a fő folyamatokra, kulcspozíciókra összpontosítják a figyelmet. Az elmaradott területekre, a hibákra helyenként későn reagálnak. Néhol húzó­doznak a felelősségtől, másutt túlzott óvatossággal, túlbiztosítással, eseten­ként politikai érzéketlenséggel is találkozni. Több helyen leszűkítve, csak a hatásköri jogokra vonatkozóan értelmezték és végezték a kádermunkát. Nem kielégítő a káderpolitikai összefüggések értékelése, a személyi felelősség ér­vényesítése sem. Nem vált még gyakorlattá, hogy kikérjék az illetékes alap­szervezet vezetőségének véleményét magasabb vezetői tisztség betöltése előtt. A felsőbb pártszervek időnként nem tartották tiszteletben a hatásköri illeté­kességet, vagy kész tények elé állították a pártszervezeteket. E kedvezőtlen jelenségek, hibák kiküszöbölése, visszaszorítása a káder- és személyzeti mun­ka fejlesztésének igen fontos feltétele. Tömegszervezetek és -mozgalmak A tömegszervezetek és -mozgalmak feladatuknak megfelelően, eredmé­nyesen dolgoztak. Felelősségteljesen és aktívan közvetítették a tömegekhez a párt politikáját. Sikeresen mozgósították és szervezték tagságukat a megyei 37

Next

/
Thumbnails
Contents