MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1980
6. ő. e. 1980. március 8-9. (2-301. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 6-19 - Beszámoló: 158-215
pótlását. Emiatt alig nőtt az általános iskolai osztálytermek száma. Lelassult a tanteremfejlesztés üteme. A városokban - mindenekelőtt Kaposváron — nőtt a gyermeklétszám, s ezt nem tudta követni a tanteremépítés. Emiatt zsúfoltak az iskolák. Kastélyiskolai gondjaink is változatlanul nagyok. A körzetesítés a fogadó iskolák feltételeinek gyorsabb javítását indokolta volna. Ez néhány helyen elmaradt, s ettől a körzeti iskolák körülményei is rosszabbodtak. Továbbra is sok nehézséggel jár a tanulók szállítása. A rohamosan fokozódó igények miatt előtérbe kellett helyezni a diákszociális ellátás javítását. A juttatások (diákotthon, kollégium, napközi, tanulószoba, menza stb.) köre bővült, ez azonban sok helyen a minőség rovására ment. Jelenleg 100 általános iskolai tanuló közül 44 részesül napközi otthonos ellátásban. 640 kollégiumi és diákotthoni hely épült, és elkészült a 120 személyes gyermek- és ifjúságvédő intézet. Javult az iskolák fölszerelése, szemléltetőeszközökkel való ellátása, az egyes iskolák közötti különbségek viszont alig mérséklődtek. Az általános iskolákban csökkent a képesítés nélkül tanítók száma (5,6 százalék), s nőtt a szakos tanárok vezette órák aránya. A tankötelezettségi törvényt nem sikerült teljesíteni. Lazult a törvény társadalmi jelentőségével kapcsolatos közfelfogás. Külön gond a cigánygyerekek iskoláztatása. Számuk nőtt, és ez a folyamat tovább tart. 14 éves korig alig 10 százalékuk fejezi be az általános iskolát. Az általános iskolát végzettek 92-93 százaléka tovább tanul. A középfokú oktatásban nőtt a szakmunkásképzés aránya. A középiskolai tanulók számának csökkenése és a szakmunkásszükséglet fokozottabb kielégítése miatt kevesebben járnak gimnáziumba. A helyes arányok megteremtése végett megkezdődött a középfokú képzés szerkezetének újabb átalakítása. A beszámolási időszakban felére csökkent az általános iskolai felnőttoktatásban részesülők száma. Ezzel szemben fejlődött a középfokú felnőttoktatás. Jelenleg mintegy 4000 hallgató tanul a dolgozók középiskoláinak esti és levelező tagozatán. Az üzemek, vállalatok többsége szorgalmazza a tanulást, kedvezményeket ad. Több helyen — a szakmunkás-bizonyítvánnyal nem rendelkezők számára - a vállalat szervez tanfolyamot. A tantestületek eszmei, politikai és pedagógiai egysége erősödött, de még nagy a különbség az egyes intézmények között. A fluktuáció kedvezőtlenül hat munkájukra. A határozott időre szóló igazgatói megbízatás lehetőségeivel nem éltek megfelelően a fenntartó tanácsok, a felügyeletet ellátó szakigazgatási szervek. Nem elég tervszerű az új vezetők kiválasztása, esetenként megalkuvás is tapasztalható. Iskoláink többet tettek az ifjúság neveléséért, mint korábban. Elsősorban a tanórák nevelő jellegének kidomborítására, a tantárgyak nyújtotta nevelési lehetőségek jobb kihasználására törekedtek. Viszont nem hangolták kellően össze a különböző tárgyak keretében folyó nevelőmunkát. Fokozódott az ifjúsági szervezetek — mindenekelőtt az úttörőcsapatok - nevelő hatása, ez nagyobb aktivitásra, kezdeményezőkészségre serkentette a fiatalokat, s növelte felelősségérzetüket. Az iskolai és az ifjúsági szervezet együttműködésében azonban helyenként még sok a formalitás. 27