MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1980

6. ő. e. 1980. március 8-9. (2-301. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 6-19 - Beszámoló: 158-215

Í63 dig elmaradt. Nagymértékű területi koncentráció érvényesült a beruházásban, ennek egyaránt volt kedvező és kedvezőtlen hatása. A beruházások pénzügyi teljesítése összességében megfelelő, a naturális célokat azonban nem mindenütt sikerült elérni. Szerepet játszottak ebben az áremelkedések, a költségtervezés hiányosságai és a kivitelezői kapacitás elégtelensége. Ezek a tényezők gátolták a beruházások pénzügyi fedezetének idejében való biztosítását, és korlátozták a felhalmozási források tervszerű felhasználását. A fogyatékosságok fékezték a megye gyorsabb fejlődését. A beruházások előkészítése a kívánatosnál lassabban javult. Akadozott az építési területek átadása. A műszaki tervezés nemegyszer indokolatlanul elhúzódott. Sokszor nem volt megfelelő a tervek minősége, ezért gyakran kellett módosítani őket. Alig fejlődött a tervezők, a lebonyolítók, a beruházók és a kivitelezők együtműködése. A kivitelező - főleg az egyes magasépítő - szervezetek nem törekedtek kellően arra, hogy idejében teljesítsék szerződéses kötelezettségeiket. Erejüket nem mindig a folyamatban levő beruházások befejezésére, hanem minél több új létesítmény építésének megkezdésére fordították. Ennek következtében a megkezdett építkezések szaporodtak, az egy munkahelyen dolgozók száma pedig alig változott. A befejezetlen beruházások állománya emelkedett, s — a panelból készült lakások kivételével — általában hosszú volt a különböző objektumok építésére fordított idő. A népgazdaság kedvezőtlenebb egyensúlyi helyzete miatt 1978-tól csökkentek a gazdálkodó szervek felhalmozási lehetőségei; a tanácsoknál és intézményeiknél bevezették a beruházásiszínvonalgazdálkodást. Az intézkedések hatása egyre érzékelhetőbb. Az építőipari szervezetek magatartása — a nagy építési kereslet miatt — azonban alig javult. A termelés és a gazdálkodás hatékonysága A termelés és a gazdálkodás hatékonysága egyenlőtlenül bár, de összességében javult. Meggyorsult a munka termelékenységének emelkedése. Ennek hatására pl. az építőiparban, a mezőgazdaságban a többlettermelés a munka termelékenységének növekedéséből származott. Ezt a kedvező változást az ágazati és termékszerkezet korszerűsítése, az új termelési eljárások és módszerek bevezetése, valamint a technikai fölszerelés javulása eredményezte. A termelési tényezők együttes hatékonysága azonban csak szerény mértékben fokozódott, mert az eszközöket a legtöbb ágazatban nem használták ki kellőképpen. A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek nyeresége — a termelőszövetkezetek kivételével — a termelést meghaladó mértékben nőtt. Elősegítette ezt a mérsékelten növekvő állami támogatás is. Egészében véve a termelőszövetkezetek nyeresége is gyarapodott, közülük azonban az előző tervidőszaki 10-12-vel szemben 1975 óta minden esztendőben 15-20 zárta az évet veszteséggel vagy alaphiánnyal. A veszteség és az alaphiány együttes összege évenként ingadozott, de a IV. ötéves terv átlagához képest csaknem megkétszereződött. A kedvezőtlen jelenségek okai: a szabályozó rendszer vál12