MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1975

5. ő. e. 1975. március 1-2. (2-248. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a X. kongresszus óta végzett munkáról. Állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről és a szervezeti szabályzat tervezetről. Beszámoló: 127-186

Az ipari eszközellátottság javult, de a fejlődés ellenére is alacsony a gépek és berendezések aránya. Különösen kedvezőtlen a helyzet a kis- és a középüzemekben. Helyenként a meglevő modern eszközöket sem használják ki megfelelően, a műszakszám alacsony. Az ipari fejlődés ütemének fenntartása az eszközellátottság szintjének és összetételének javítását, a beruházások — ezen belül a gépek és berendezések arányának — növelését teszi szükségessé. Az iparban dolgozó szakmunkások száma 1970 óta 1800-zal nőtt, aránya 38—40 százalék. A munkások szakképzettségi összetétele a javulás ellenére is kedvezőtlen. Különösen alacsony a női szakmunkások száma. A szakmunkásigényes iparágak aránya alacsony, ez hívja föl a figyelmet az arányváltozás szükségességére. Az ipar felső- és középfokú szakemberellátása a javulás ellenére sem kielégítő. 250—300 felső-, illetve 500—600 középfokú szakemberre lenne még szükség. Az érdekelt üzemeknek minden eszközt föl kell használniuk a szakemberek számának gyarapítására. Egyes területeken (például Kaposváron és vonzáskörzetében) csökkent a munkerő-tartalék. Ezért a több műszakos, valamint a betanított munkásokat tömegesen foglalkoztató üzemekben létszámhiány is előfordult. Ugyanakkor egyes szakmákban túlképzés van (marós, szerszámlakatos stb.). Ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szakmunkások foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésére. Biztosítani kell a szakmunkásképzés és a vállalati szakmunkásigények összhangját. Fontos feladat a munkaerő-gazdálkodás javítása és a dolgozók megtartása. A megye iparában a termelékenység növekedésének üteme 1971 óta gyorsult, és minden évben meghaladta az előirányzatot. A termelékenységet több üzemben kedvezőtlenül befolyásolják az együttműködés nehézségei és az egyenetlen munkaellátás. A termelő ágazatok fejlesztése mellett az infrastruktúra egyes ágainak fejlődése elmarad az iparosítás követelményeitől. E feszültségek feloldása az ipari fogadóképesség növelésének fontos feltétele, ezért ezt a következőtervidőszakok kiemelt feladatává kell tenni. Az iparfejlesztés további célja a megye gazdasági fejlődésének gyorsítása, az ésszerű foglalkoztatás biztosítása. Fő eszközei: a központi és. a megyei lehetőségek kihasználása, a kiemelt iparágak fejlesztése, a technikai és a technológiai színvonal emelése, az iparszerkezet fejlesztése. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a jelentősebb beruházásokat továbbra is az ipari vonzáskörzetek központjaiban kell végrehajtani. Kaposvár iparát kiemelten kell továbbfejleszteni. Csak a hosszú távú településhálózat-fejlesztési elképzelésekkel összehangolt, hatékony ipari termelést biztosító új üzemek létesítése kapjon támogatást. Folytatni kell, illetve meg kell gyorsítani az üzemek felújítását. A hatékonyság fokozását a szakosodás és specializáció előnyeinek kihasználásával, társulások létrehozásával is elő kell segíteni. Erőteljesebben kell gépesíteni a nehéz fizikai és a kedvezőtlen munkakörülmények között végzett munkát. Fokozni kell az anyagmozgatás, a raktározás és a csomagolás, illetve az ügyviteli munkák gépesítését. Az 1970. évi pártértekezlet a megye egyetemes fejlődése érdekében kiemelt feladatként szabta meg az építőipari termelőképesség fejlesztését. 37