MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1975

5. ő. e. 1975. március 1-2. (2-248. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a X. kongresszus óta végzett munkáról. Állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről és a szervezeti szabályzat tervezetről. Beszámoló: 127-186

szükség. Bizonyos szervek és vezetők — főleg gazdasági, állami területen — gyakran saját felfogásuk szerint értelmezték a káderpolitikát, vagy csak a nekik tetsző elvek érvényesülését segítették elő. A pártszerveknél is előfordult, hogy a gazdasági vezetők munkáját csak a gazdálkodás eredményessége alapján bírálták el, és nem vizsgálták a vezetői magatartást, a munkahelyi légkört, a vezetők és a dolgozók közötti viszonyt. A hibák másik oka, hogy sem a párt-, sem az állami szerveknél nem volt eléj hatékony a káderpolitikai elvek végrehajtásának ellenőrzése. Minden vezetővel meg kell értetni, hogy elsősorban politikai vezető, s a maga területén felelős a párt, a kormány politikájának megvalósításáért. Meg kell követelni minden vezetőtől, hogy szerezze meg a beosztásához szükséges — a határozatokban és rendeletekben előírt — politikai képzettséget, illetve állandóan képezze magát. A megüresedett vezetői posztok esetenkénti lassú betöltése az utánpótlás-nevelés, a kádergazdálkodás gyengeségeiből, valamint a tervszerű, előrelátó, kellően átgondolt kádercserék hiányából fakadt. A káder- és személyzeti munka egyik leggyengébb pontja az utánpótlás nevelése és képzése. Ez nagy jelentőségű kérdés, mert a vezetők közül a közeli években viszonylag sokan érik el a nyugdíjkorhatárt, másrészt a követelmények növelése is fokozza a utánpótlási igényt. A vezetők utánpótlását — összhangban a Központi Bizottság káderpolitikai határozatával — mindenütt szervezettebbé és tudatosabbá kell tenni. Minden szerv és vezető munkáját aszerint kell megítélni, hogy mennyire biztosítja az utánpótlást, hogyan foglalkozik az utódok nevelésével, képzésével. Az utánpótlás legfontosabb forrása az egyetemet és főiskolát végzettek köre. Különös figyelmet kell fordítani a munkás- és parasztszármazású fiatalokra. Az eddiginél céltudatosabban kell törekedni a munkában és a közéletben kitűnt, szervező- és vezetőkészséggel rendelkező munkások, szövetkezeti parasztok vezetővé nevelésére és vezetői tisztségbe állítására. Formalizmustól mentesen kell növelni a nők bevonását a vezetésbe. Az ajánlásoknál, a kinevezéseknél — azonos feltételek esetén — előnyben kell részesíteni a női kádereket. Bátrabban kell vezetői feladatokkal megbízni az arra alkalmas fiatalokat. Fontos feladat, hogy szervezetten bonyolítsuk le a kádercseréket és a káderátcsoportosításokat. Fokozni kell a vezetők áldozatkészségre nevelését, hogy — a káderszükségletnek megfelelően — azokat a politikai funkciókat is vállalják, amelyek több munkával, nagyobb felelősséggel járnak. A hatásköri rendszer továbbfejlesztése, a döntési jogkörök decentralizálása, az alapszervezetek véleményezési jogkörének gyakorlása elősegítette a kádermunka demokratizmusának fejlődését. Kedvezően befolyásolta ezt a folyamatot a szakszervezetek számára biztosított véleményezési jog is. A demokratikus vonások erősödésével együtt növekedett az egyszemélyi felelősség. A káderek minősítése rendszeresebbé és tárgyilagosabbá vált. A hibákat is mind gyakrabban érzékeltetik. A személyi kérdések elbírálásában azonban néha bátortalanság, őszintétlenség tapasztalható. Előfordult a hatáskörök megsértése is. Több pártfegyelmi ügy bizonyította, hogy a vezető ismert hibáit az állami vagy gazdasági irányító szervek el13