MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1975

5. ő. e. 1975. március 1-2. (2-248. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a X. kongresszus óta végzett munkáról. Állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről és a szervezeti szabályzat tervezetről. Beszámoló: 127-186 - Szóbeli kiegészítés: 5-21

- 11 A megyénkben működő fegyveres erők, testületek és rendészeti szervek eredményesen teljesitik szocialista épitőmunkánk védelmével és biztosításával kapcsolatos feladataikat, egyre szervezettebben segitik az ifjúság honvédelmi nevelését. A következetes parancsnoki vezetés és a hatékonyabb politikai nevelőmunka eredményeként az állomány fegyelmi helyzete, erkölcsi-politikai állapota jó. Elismeréssel és köszönettel kell szólnunk arról a nagyarányú segitségről, amelyet katonáink és a hazánk területén ideiglenesen állomásozó szovjet egységek az elmúlt év őszén nyújtottak megyénk állami gazdaságainak és mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek a termés megmentésében és betakarításában. Kedves elvtársak! A kongresszusi irányelvek egyik fontos feladatként jelölik meg a szövetségi politika továbbfejlesztését, helyes gyakorlati alkalmazását, és ezzel szerves egységben az ideológiai nevelőmunka fokozását. A szocializmus eredményei lehetővé, a feladatod összetettsége, a megnövekedett követelmények pedig szükségessé teszik ezt. Mint az Írásbeli beszámoló tartalmazza, Somogyban is egészségesen fejlődött a szövetségi politika alappillére: a munkás-paraszt szövetság. Pártunk helyes politikája lehetővé tette, hogy tovább javult a somogyi parasztság helyzete. Ez egyúttal kedvezően hatott a munkások ellátására, életszínvonalának alakulására is. Ezt méltányolja a munkások és a tsz-parasztok többsége is. A lényegi érdekazonosság, egymásrautaltság azonban nem vált - s a jövőben sem válik automatikusan tudatossá. Beszélgetések kapcsán még mindig elhangzik olyan kifogás, hogy az egyik osztálynak a másik rovására növekszik az életszínvonala. Tömegpolitikai munkánkban mutassunk rá, hogy a "ki kit tart el" kérdés teljesen helytelen. Mert igaz, hogy a parasztság életszínvonala az utóbbi években gyorsabban nőtt, mint a munkásoké, de a korábbi években, mielőtt ez a fejlődés megindult, alacsonyabb is volt a munkásokénál. A gyorsabb növekedés következtében a parasztság személyes jövedelme lényegében megegyezik a munkásokéval. Ehhez természetesen hozzá kell számítani az állami iparban dolgozó munkások legutóbbi béremelését is. A szociális juttatás, a kulturális ellátottság, valamint a munkakörülmények kultúráitsága még alacsonyabb a parasztságnál. Egészében véve kiegyenlített a helyzet a két osztály között. Természetesen ez az átlagra vonatkozik. Egyes paraszt- és munkáscsaládok életszínvonala azonban az átlagtól eltérő. Ebben a különböző adottságoknak, a mellékfoglalkozásoknak is szerepe van. A munkás-paraszt szövetség tartalmának további gazdagodása fejlődésünk alapvető feltétele. Ez a szövetség korábban csaknem teljesen a^város és a falu viszonyát fejezte ki. Ma a falvak jelentős része megyénkben sem tiszta paraszti település. A munkások és a parasztok kapcsolata az együtt-