MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1975

5. ő. e. 1975. március 1-2. (2-248. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a X. kongresszus óta végzett munkáról. Állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről és a szervezeti szabályzat tervezetről. Beszámoló: 127-186 - Szóbeli kiegészítés: 5-21

- ic3 fegyelmet, a rendet. Vagy pl. elvi indoklást keres a birá­lat visszautasítására és igy téves elvekkel igazol egy hi­bás gyakorlatot. Lehetne sorolni még tovább a példákat, de nem teszem. Heg vagyok róla győződve, hogy a pártértekezlet valamennyi küldötte, vagy legalább is tekintélyes része az életben találkozott ilyen jelenségekkel. Kilyen^következ­tetést vonok én le ezekből a példákból, mindenekelőtt a jövőre vonatkozólag? Az első következtetésem: Szembe kell néznünk azzal a tény­nyel, hogy krtikai szavak kimondásától, ás azok elfogadásá­tól való félelem eg,y tőről fakad. Ez a tő pedig az egzisz­tencia, illetve a pozició féltés. Hányszor hallottuk, vagy éppen tettük fel magunknak, vagy közvetlen környezetünknek, ilyen jellegű kérdéseket: hogy bíráljunk? Vagy megéri ez? Nem lesz-e bántódásunk és nem huzzuk-e a rövidebbet? Nyer­ne t-e az ügy, amiért szót emelünk? Az ilyen bizonytalanság nem egy esetben a félelem, természetszerűleg a kritikát­lansághoz vezet és gyakran előfordulnak hibák és tévedések. A második következtetésem: Szerepet játszanak természe­tesen olyan jelenségek is, mint például a közömbösség, a nemtörődömság, a kisebbségi érzés, mindenekelőtt azok ré­széről, akiknek szólni kellene. Aztán érzékenység, hiúság, önteltség, csalhatatlanság, a megbíráltak részéről. A harmadik következtetésem: Az Önkritikus magatartással kapcsolatban kialakult egy olyan felfogás, hogy az ilyen ember szimpatikus lehet egyszer, kétszer, de ha ez sokszor előfordul, akaratlanul kiállít megáről egy sffigénységi bi­zonyítványt és előbb-utóbb gyengének, vezetésre képtelen­nek fogják tartani. A negyedik következtetésem: A mi helyes, reális célkitűzé­seinkért való munkálkodás során elkövetett hibákat, ne csak felismerni legyen bátorságunk, hanem korrigálni, még akkor is, ha az elkövetett hibák átmenetileg esetleg gyen­gítik pozíciónkat. A tisztelt küldöttekben jogosén merülhet fel a kérdés, hogy kinek címeztem én ezeket az észrevételeket, kik milyen mér­tékben tudnak segíteni, hogy e területen is előbbre lépjünk. Mindenekelőtt magunknak, de közeiebből a pártszerveknek és szervezeteknek, a szakszervezetekben, az állami és gazdasá­gi életben dolgozó kommunistáknak, vezetőknek, tisztségvi­selőknek. Szeretném kihangsúlyozni, hogy az előrelépés ne szavakban, inkább példamutató gyakorlati tettekben mutat­kozzon meg^ Járjon ebben élen, mutasson követendő példát mindenkielőtt a majdan megválasztott pártbizottság, illet­ve a végrehajtó bizottság. Meg vagyok győződve arról, hogy szaporodni fog a véleményt mondók, a jóra hajlók, az okosat akarók tábora; az üzemekben a községekben és városainkban egyaránt.

Next

/
Thumbnails
Contents