MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1970

4. ő. e. 1970. október 31. – november 1. (2-165. o.) - 2. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei és a szervezeti szabályzat tervezet vitáinak tapasztalatai, javaslat az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásokra. Javaslat. Hiányzik - Szóbeli kiegészítés: 12-15

- 7o ITem alakult megfelelően a kooperáció a megye szövetkezetei és vállalatai között. Sok gondot okozott a munkaerőgazdálkodás szinvonala, sajnos ez még napjainkban is jellemző. A gépesités elhanyagolása, az alkalmazott technika korszerűsítése és az a tény, hogy a szolgálati ágazat nem fejlődött megfelelő ütemben, komoly problémákat okoz és ezeket a problémákat nekünk a IV. ötéves terv folyamán feltétlenül meg kell oldani. Az épitőipari kapacitáshiány a munkatermelékenység két éves stagnálása és romlása szintén károsan befolyásolta megyénk fejlődését. Ha ezek a tényezők nem hátráltatták volna a gazdasági fejlődésünket, véleményünk szerint akkor sokkal gyorsabb ütemben fejlődhettünk volna. Az előttünk álló feladatokat tartalmazza a megyei pártbizottság beszámolója, amelyeket véleményünk szerint akkor lehet maradéktalanul megvalósítani, ha néhány területen jelentős mértékben előre kivánunk lépni. Én ezek közül három kérdéssel kivánok foglalkozni. Ilyen a megye építőiparának kérdése és az ezzel kapcsolatos feladatok, második a munkaerő kérdés helyzete és a harmadik a vezetés színvonalával kapcsolatos kérdések. Ki szeretném jelenteni azt, hogy Somogy megyében az épitőipar a III. ötéves terv folyamán sokkal goyorsabban fejlődött, mint ahogy az tervezve volt, ugyanakkor az igények gyorsabb ütemben növekedtek és ennek következtében állt elő az a feszültség, amelynek jelenleg is részese vagyunk. A megye építőipara M^ minőségileg nem tudta és nem tudja kielégíteni azokat az igényeket, amelyek az épitőiparral szemben jelentkeznek. Évről-évre 155 millió forint kapacitáshiány mutatkozott . A III. ötéves terv folyamán ez a helyzet nem javult s nem javul az idei évben sem, s úgy kell ezzel számolnunk, hogy 1971-re a mostani áthúzódásokkal együtt 450-500 milliárd forintos építőkapacitás hiány mutatkozik, s ezen kapacitáshiánynál figyelembe vettük a vállalatok saját erőből végrehajtható termelékenységi, felfutási fejlesztéseket, ez pluszként jelentkezik. Miből adódott ez a helyzet, hogy a III. ötéves terv folyamán annak ellenére egyetértek Zeleznik elvtárssal, hogy sok segitséget kaptunk az építési és városfejlesztési minisztériumból, megyei és a városi tanács, többhelyen a községi tanácsok is jelentős erőfeszítéseket és anyagi áldozatokat is hoztak az épitőipar fejlesztése érdekében. Nem beszélve a termelőszövetkezetekről, akik épitőipari társulásokat szerveztek, hogy előbbre vigyék az épitési problémák megoldását, ugyanakkor véleményünk szerint az a tény, hogy a szocialista szektor beruházásaiból az építőipar mindössze 1,5 százalékban résaesült, ez bizonyltja azt is, hogy nem lehet gyorsabb ütemű fejlődést biztositani az építőipar számára. %