MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1970

4. ő. e. 1970. október 31. – november 1. (2-165. o.) - 2. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei és a szervezeti szabályzat tervezet vitáinak tapasztalatai, javaslat az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásokra. Javaslat. Hiányzik - Szóbeli kiegészítés: 12-15

f»'*J 22 szerepel a további munkánkban is az a cél, hogy a munkásparaszt származású tanulókkal való foglalkozás javuljon, hogy a hátrányos helyzetben lévő tanulók fejlődése a lehetőségekhez mérten biztositva legyen. Bár minden évben ez áll munkánk középpontjában, mégis kevés az az eredmény, amiről számot tudunk adni. Hem térül meg a ráforditott munka egyenes arányban az elért eredménnyel. A gátló okot ismerjük, de megszüntetésére kevés a pedagógus lelkiismeretes, felelősségteljes, igényes munkája. Sok esetben szinte tanácstalanul áll a nevelő a gyerekekkel szemben. Hem tud vele dolgozni, mert olyan családi körülmények közül jött el, ahol a neveléshez szükséges minimumot nem biztosítják a szülők. A családi perpatvarok, az éjszakába nyúló veszekedések teszik kicsi életét keserűvé, fáradta, közömbössé. Gyakran olvastunk a sajtóban olyan pedagógusokról, akik testi fenyitéseket alkalmazva próbálják tekintélyüket megvédeni. Mi is elitéljük ezt a módszert és nem is ezek védelmére akarok kelni, hanem azt hiányolom, hogy azokat a szülőket, akik éveken keresztül fertőzik, gyötrik két-három apró gyermekük lelkét, hogy azok kezét nem tudjuk lefogni. A duhajkodó, felelőtlen szülők gyermekei a nyilvántartott hátrányos helyzetű tanulók jelentős részét képezik. Mit tud ilyen esetben tenni a pedagógus? Mire hivatkozzon, mivel érveljen? Ha a szülőket nem hatja meg gyermekük ártatlan könnye, akkor nincs az a sziv, lélek, nevelő, aki jobb belátásra birná őket. Az elmondott néhány mondattal talán érzékeltetni tudtam,hogy a család békés meghitt környezetét pótolni egy pedagógusnak, de még egy nevelői kollektívának sem lehet. Ezért a gyermekért mindannyiunknak, a társadalomnak kell a felelősséget vállalni. Foglalkozzanak az üzemi, termelőszövetkezeti alapszervezetek kommunistái ezekkel a problémákkal. Tartsák nyilván és figyelmeztessék a hanyag, családjukkal nem törődő egyéneket. Keressék meg a módot, lehetőséget ahhoz, hogy minél több kis közösségben, családban a gyermek testi és szellemi fejlődéséhez szükséges béke meglegyen. Az emiitett komoly okok fosztják meg a tanulókat az általános iskolai anyag jelentős és alapvető ismereteitől. Ezeket a hiányosságokat bizony kevesen tudják a középiskolákban a legnagyobb akarat mellett is pótolni. Az emlitett nehéz, komoly, megoldásra váró probléma mellé tenném még a cigánytanulók helyzetének megoldását sürgető intézkedések fontosságát. Tudjuk, hogy a cigánykérdés megoldása hosszú időt és sok türelmet igénylő feladat, de ha a türelmi időbe beszámitunk az elmultakból csak 2o évet és plusz összeadjuk azt a sok pénzt, amit éveken keresztül ruhára, tanszerre rájuk költöttünk, vagy számbavesszük azt a sok-sok odaadó lelkes energiát, amit pedagógusaink oktatónevelő munkával megmentésükre, előbbrejutasukra fordítottak, nem lehet csodálkozni azon, hogy kissé megcsappant az ügy támogatásáért erejük. Ebben az esetben is két kezünket nyújtjuk a munkaadók, a^társadalom felé segitségért. Tegyék lehetővé tartós munkavállalásukat, biztos bevételi forrásukat. Ha a felnőtt cigányokat befogadják a munkaskollektivák, az már tényleg előfeltétele lesz annak, hogy egyéb körülmenyeik is megváltozzanak.