MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1966

3. ő. e. 1966. október 28–29. (2-178. o.) - Napirend előtt: A jelölőbizottság, a szavazatszámláló bizottság és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása. Javaslat. Hiányzik - 1. A megyei pártbizottság jelentése az 1962. évi pártértekezlet óta végzett munkáról és a további feladatokról. Jelentés: 109-173 - Szóbeli kiegészítés: 5-13

- 58 1965-ben 10 %-fcal nőtt a termelés, Bbből is látható, hogy ez nem teszi ki azt, amit mi termelünk* A gépesítés terén nagy lépéseket tettünk előre és elindultunk azon az utón, hogy kiváló eredmények születnek* Izek az eredmények abból is adódnak, hogy több száz kiváló mezőgazdasági üzemünk ran

t ahol bizonyos termékek termelésében kiváló eredményeket érnek el. Az elmúlt időszakban tudtuk megoldani, hogy az ország kenyérgabona ellátását saját erőkből biztosítjuk* Ez a termésátlagok növekedésével volt elérhető* Pls addig, amig búzából a korábbi években a 8 és fél mázsás átlagtermést értük el, addig az elmúlt évben 12 mázsán felüli termésünk volt* Ugyancsak Jó eredményeket értünk el a kukorica, a cukorrépa és egyes zöldségfélék termelése terén* Az állattenyésztés terén elindultunk azon az utón, ahol szintén eredményeket értünk el* Megtaláltuk azt a kivezető utat, ami megmutatkozik abban, hogy rövid idő alatt több húst állítsunk elő* Az állattenyésztéssel kapcsolatban meg kell emliteni, hogy az eredmények mellett problémák is vannak* Problémák vannak a megfelelő férőhely biztosításban és a takarmányellátás terén* Komoly gondot Jelent a takarmánybázis biztosítása* A hozzászólások és a beszámoló is foglalkozott a mezőgazdasági, illetve gazdasági életünk irányításának a reformjával, a reform irányelveinek megjelenése után, amikor az 1966-os árak és berak nyilvánosságra kerültek, sokan arról beszéltek, hogy ez csak a mezőgazdaságnak adott éaas ipartól vett el* Erre a párt Központi Bizottsága - és ugy gondolom a megye pártvezető is megfelelően reagáltak, és megmagyarázták, hogy a mezőgazdaság hátrányos megkülönböztetése, ami morális és anyagi téren volt, fel kell számolni* Országosan is, igy a megyében is megállapítottuk, hogy a mezőgazdasági beruházások üteme nem volt arányban azokkal a feladatokkal, amelyek a mezőgazdaság előtt álltak* Ugy a szövetkezeti, mint az állami szektorokban a vezetőknek arra kell súlyt helyezni, hogy felszámolják azokat a problémákat, amelyek a mezőgazdaság előrelépését akadályozzák* Mivel kevesebb a mezőgazdaságban a Jövedelem, illetve alapjövedelem, munkabér* Ha a kérdésre megfelelő választ akarnék adni; Jelenleg a fő hiba nem 1* ott van, hogy a Jövedelem arányok nem azonos szinten alakultak ki, hanem inkább abban, hogy amezőgazdaságban a munkaerő foglalkoztatottság nincs biztosítva* A mezőgazdasági szakmában az állandóan dolgozók száma 188 munkanapot dolgoztak, a szövetkezeti alkalmazott több mint 150 ezer - 120 munkanapot és a bedolgozó családtagok csupán 81 munkanapot dolgoznak a szövetkezetben* Ilyen foglalkoztatottság mellett a Jövedelem nem érheti el ugyanazt mint az állami szektorba, az iparban, ahol 280-500 munkanapot dolgoznák. Mert igy is magasabb a Jövedelem, mint az iparban, amit eltudnak érni* A hozzászólások során is sürgették, hogy rendezzük a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységét, melyet ón ugy hivők, hogy melléküzemi tevékenység* Nem mellék üzemekről van szó. hanem arról, hogy a termelőszövetkezetek a szántás, vetésben, állattenyésztésben tül több