MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1966

3. ő. e. 1966. október 28–29. (2-178. o.) - Napirend előtt: A jelölőbizottság, a szavazatszámláló bizottság és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása. Javaslat. Hiányzik - 1. A megyei pártbizottság jelentése az 1962. évi pártértekezlet óta végzett munkáról és a további feladatokról. Jelentés: 109-173 - Szóbeli kiegészítés: 5-13

- 24 ­Miről volt szó? Arról, hogy a megye lakossága évről évre csök­kent, sokan Kokép fiatalok elhagyták a megyét, a megyén kivül kerestek munkalehetőséget. 1960-66 között közel tizezrrrel csök­kent a megye lélekszáma. Ezenkivül mintegy hét - nyolcezerre te­hető azoknak a száma, akik bár a megyében laknak, de a megyén ki­vül dolgoznak. A faluról való elvándorlás ennél természetesen még nagyobb volt, hisz a megye székhely lakossága is ez idő a­latt mintegy öjezerrel nőtt. A megye lakosságának ez á nagymérvű csökkenése azzal járt, egyrészt, hogy Somogy megye az ország leg­ritkábban lakott területévé vált. Mig országosan átlagban egy kral­én 109, addig Somogy megyében 59 ember él. Másrészt az elöregedé­si folyamat meggyorsult. 1960-ban a 60 évnél idősebbek aránya megyénkben 15,7 % volt. 1965-ben 17,6 %, / országos átlagban 15,5 yo»7 Köztudott, hogy a falusi lakosság csökkenő tendenciája nem­csak megyei, országos, sőt világ jelenség. Ennek megvannak az ob­jektív okai. A mi megyénkben azonban az általánostól eléggé el­térő módon ment ez végbe. ívűben láttuk ennek az okát? Abban,hogy Somogy megye bár iparilag a felszabadulás óta nagyott fejlődött, az iparban foglalkoztatottak száma több mint tízszeresére emel­kedett, az ipar fejlődése azonban még sem volt arányban az or­szágra jellemző gyors ipari fejlődéssel. Az iparilag fejlettebb megyék és Somogy megye között a különbség nemcsak, hogy nem csök­kent, hanem tovább nőtt. Az ipar fejlesztésre irányuló törekvé­seinket hosszú időn keresztül az illetékes vezetők közül többen népgazdasági érdekekre való hivatkozással hárították el. i'ény, hogy Somogy megye ipari nyersanyagokban számos megyével szemben hátrányos helyzetben van. A népgazdasági érdekekre való hivat­kozók, azonban figyelmen kivül hagyták, hogy egy megye ipari fej­lődése nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is. Véleményünk szerint számos vonatkozásban a gazdaságossági szempontok is a megye ipari fejlesztése mellett- szólnak. Mindenekelőtt a munka­erőre gondolunk. De vegyük például a faipart, A faipar sem fej­lődött kielégítően. Különösen nem a fefeldolgozóipar. Bár Somogy megye fában viszonylag gazdag, országosan is a legnagyobb erdő­területtel rendelkező megyék közé tartozik. De elhanyagolt volt az élelmiszeripar is, a legszükségesebb rekonstrukciók is csak a II. ötéves terv utolsó éveiben kezdődtek el és a III. ötéves tervben nyernek befejezést. Szerintünk népgazdasági szempontból majdnem mindegy, például, hogy a konfekcióipart hol fejlesztik, hisz ez kevésbé van nyersanyag bázishoz kötve, de annál inkább a munkaerőhöz. Az ipar fejlesztés fontos feltétele a viz. Ezért szorgalmaztuk és szorgalmazzuk Barcs és környékének; iparfejlesz­tését. Foglalkoztatási gondjaink megoldására különböző javaslatok vol­tak. Voltak, akik az örvendetesen fejlődő balatoni üdülési és idegenforgalomban látták a megoldást. A Balatonparton nyári idény ben kétségkívül sok munkaerőre van szükség, mintegy 7-8 ezer emfe bérre - főkép nőkre. DQ_ nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy ez a munkalehetőség csak néhány hónapra szól. Éppen ezért végle­ges megoldást a foglalkoztatottságra nem jelent, mint ahogy az építőipar egyoldalú fejlesztése sem jelentene, a-mira szintén történt utalás. Az építőipar is függvénye az ipar és a mezőgaz­daság általános fejlesztésének. Egyesek szinte kizárólag ajielyi' szolgáltató iparban, annak fejlesztésében látták a kivezető utat.

Next

/
Thumbnails
Contents