MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1962

2. ő. e. 1962. október 27. (2-145. o.) - 2. A revíziós bizottság beszámolója a végzett munkáról. Beszámoló: 69-77

w Ipí-A-* - 46 Képzeljék el, hogy mennyire dühödtek, hogy az ő közvetlen közelükben, lehet mondani, hogy a nyelvük alatt van egy daganat, amelyre még azt sem mondhatóak, hogy a Szovjet hadsereg terem -. tette meg, mert a forradalmi Kubát, amelynek partjairól még szabad szemmel is ellátni az Egyesült Államok partjaira, maga a forradalmi Kubai nép teremtette meg és hozta létre az ő fórra dalmi hatalmát* Természetes, hogy az egyesült államok imperia-' listái, minden eszközzel szeretnék megfojtani a hős kubai népet* Azonban a kubai nép nincs egyedül, mellette áll a hatalmas Szovjetunió, az egész szocialista tábor, és a békeszerető emberek milliói, akik nem engedik meg, hogy a kubai nép függetlenségét és szabadságát az amerikai imperialisták elnyomják. Elvtársak! Én azt hiszem, hogy engedményt nem tehetünk , mert ha engedményt teszünk, akkor ma Kuba függetlenségét akarják elnyomni, holnap Berlint, holnap után Magyarországot fogják követelni, és ez egy pösztitó háború kirobbantását idézné elő. Hadseregünk személyi állománya jól ismeri ezt a kérdést. Éppen ezért fel van készülve arra, hogy adott esetben teljesitse feladatát, amit pártunk, kormányunk és dolgozó népünk reá biz. Befejezésül engedjék meg, hogy megmondjam , magasabb egységünk személyi állomanya továbbra is munkálkodni fog a jó baráti viszony és szoros kapcsolat kialakitására Somogy megye dolgozóival és azon leszünk, hogy tőlünk telhetően harckészültségünk fokozása mellett minél több segitséget nyújtsunk Somogy megye dolgozóinak a nagy munkájuk végrehajtásában, s B o g ó László elvtárs tabi járási titkár. Tisztelt pártértekezlet, kedves elvtársak! A megyei pártbizottság beszámolójában és több elvtárs hozzászó lásában is szó esett arról, hogy vannak még a megyében gyenge termelőszövetkezetek. Sajnos, hogy a megyében működő gyenge termelőszövetkezetek nagyrésze a tabi járásban volt korábban is, és jelenleg is. Kétségtelen tény, hogy a termelőszövetkezetek gyengeségének okát elsősorban a vezetésben kell keresni. De hozzátehetjük, hogy nemcsak a termelőszövetkezetek vezetésében, hanem a községi tanácsok, a helyi pártszervezetek, a járási tanács és a járási pártbizottság vezetésében is,;Ugyanis, a legtöbb hiba és legtöbb probléma visszavezethető oda, hogy mi sem tettünk lépést minden esetben, hogy a járás termelőszövetkezetei megfelelően gazdálkodjanak. Lényeges hiba volt, hogy akkor, amikor a termelőszövetkezetek* szerveztük, a mi járásunkban mintegy lo termelőszövet kezet volt 600 kh. alatt. Egy-egy községben három-négy termelő szövetkezet volt és ezek között a termelőszövetkezetek között komoly problémák merültek fel. Több termelőszövetkezet egy községben, sok elvtelenségre adott okot. Elvtelen engedményeket tettek a háztáji és zártkertek kérdésben. Előfordult olyan probléma is, hogy egy-kissé megpróbáltuk lakkozni a termelőszövetkezeteinket. Pl, 1960 őszén 12 millió mérleghiány mutatkozott a járás termelőszövetkezeteinél, A mezőgazdasági osztáfcr ós mi a járási pártbi zottság részéről is voltunk bent értekezleten, amikor különböző járások beszámoltak és kb, ugy nézett ki a helyzet, hogy mi ugyanannyi mérleghiánnyal zártunk, mint a többi járás együttvéve. Ekkor mi különböző megoldásokkal ezt az összeget lo millióra csök-