MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1959

1. ő. e. 1959. október 27-28. (2-162. o.) - 2. A Revíziós Bizottság beszámolója a végzett munkáról. Beszámoló: 73-79

Fel kell vetni néha a hibákat is. Bg5T.eha.n7/ kérdésben a megyei pártbizottságnak, több figyelmet kellett volna fordítani '*• gondolok itt a mezőgazdaság beruházásaira, a gépesítés jobb elő- ' segítésére. -Ugyanis Somogy inegye ebben az esztendőben' löo traktort kapott. Somogy megyében tudjuk jól, hogy-kevés a traktor. Felvetődik, hogy rosszul van gépesítve. Az első szállítmányból a Marcali járás 6 db. gépet „kapott. Vajon helyesen van-e elosztva, hogy a Ipo traktőrből a marcali járás csak 6 db-ot kapott. A marcali járás 50.000 kh főiddel rendelkezőik. Ezért ezaz elosztás nem volt reális. Az a kérésünk, hogy a Megyei Pártbizottság vezetői és a megyei tanács vezetői behatóbban tanácskozzanak az állami gazdaság vezetőivel, hogy ezáltal is helyesebb elosztást adjanak. Nagyon sok kezdeményezés történt a megye területén a megyei pártbizottság részéről és ezek a kezdeményezései nincsenek eléggé általánosítva,

;

nincsenek eléggé kihasználva a megye területére. A tavasz folyamán, amikor a tsz-eket szerveztük a fonyódi járás végezte a legjobb munkát. A fonyódi járást Illés elvtárs patronálta, miért nem adták át, a, többi járásnak is a jó tapasztalatokat? Elsősorban meg kellett volna tenni az észrevételeket azokban a járásokban, ahol a tsz szervezés lassú ütemben halad. Az önállóság érdekében tettünk olyan intézkedéseket, hogy az alapszervezetek sepitik a tagságot, vagyis a tsz tagokat. Meghatároztuk a taggyűlés napi-rendjét.. Nehezíti a munkát az, hogy néhány pártszervezet és párttitkár nem készit napirendet és igy a járási pártbizottságnak igen sok -segítséget kell adni a taggyűlések munkajáiloz. A kongresszus téziseit'a párt-alapszervezet ékben ismertettük. A Párt Központi Vesetősége által előirt fegyelmet be kell tartani, elvi engedményeket adni nem lehet. A pártmunka stilusána :'alakításánál nem lehet megengedni, hogy engedményemet "begyünk, ezeket minden esetbein *•• pórttagokkal meg kell beszélni. Engedményeket tettünk egyes tagoknak a tszek szervezésénél,, valamint a tsz-ek gabona betakarításánál. Esek az engedménye nyilván hátráltatták az egyes jól működő tsz-e .et is. A pártmunka végzéséhez nagyobb rugalmasságra van szükség. Munkamódzserek változtatásával jobb munkát kell kialakít ásásai 'ugy a megye, mint a járások területén. A mezőgazdaság szocialista átalakulásával olyan helyzet aláírni ki falun, hogy a munkás-paraszt szövetség szilárd-alapon van, de a kettő között vannak problémák, amelyek megoldását meg kell valósítani. A járás egyik falében vannak egyénileg dolgozó parasztok is, a másik felében tesz-ek. Vaunak akik azt mondják, hogy a tsz szervezésével lazul a roinfcásosztály, a-.munkás-paraszt szövetség. Ilyen nézetekkel azt a következtetés t lehet levonni, hogy a dolgozó párasatokra rá kell bisni, hogy minél előbb be^ lépjen a tsz-be, igy tudjuk a munkás-paraszt szövetséget erősíteni. A munkásosztály vezetése mellett az ilyen nézeteket vaű ló emberek lassan lépnek a tsz-be. Az egyéni parasztok tsz-be való belépésükkel az uj termelési viszony kialakításával más életmódot kezdenek, más a tsz éleibe, mint az egyéni paraszt élete. A marcali járásban a parasztság összetétele nem'rossz. A tavaszi szervezés után már' többen beléptek a tsz-be. A parasztság : özött mindig több és több azoknak a száma, akik egyetértenek a párt politikájával, aktivan támogatják a párt politikáját.