MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1959

1. ő. e. 1959. október 27-28. (2-162. o.) - 2. A Revíziós Bizottság beszámolója a végzett munkáról. Beszámoló: 73-79

- 2 ­gaz dálkodásró1; Somogy megyének az 1958-as gazdasági évben előirányzott pénz­összeg általában elég volt a párt működésének biztosítására, azonban nem fedezte az alapszervezetek igényeit, ezért 1.6 szá­zalékkal tul lépte a megyei pártbizottság az előirányzott kere­tet. A partliázak, pártlielyisegek rendbehozásáért indult mozgalom olyan komoly lendületet vett 1958. évben, hogy az e területen elért eredmények^feletti örömében elfelejtkezett a megyei pártbizottság gazdasági osztálya a felhasználást -ellenőrizni, inkább állandóan biztatta az. alapszervezeteket, hogy ujabb igényekkel lépjenek^fel a járási pártbizottságok felé. Mire észrevették a veszélyt, már késő volt, az előirányzott keret túllépését megakadályozni nem tudták. Ez a túllépés nem volt indokolt. Kellő ellenőrzés és tervszerűség mellett pártszervezeteink gazdálkodásában nem for­dulhatott volna elő. Az 1959-es évben - okulva az elmúlt év tapasztalataiból - már tervszerű irányítás mellett végezték a párthelyiségek rendbehozásáért folyó munkát. Alapszervezetéink versenyben álljak egymással, hogy 1959. május 1.-ig melyik pártszervezet helyisége lesz a legcsinosabb. Leg­több alapszervezetünk társadalmi munkával ért el komoly eredmé­nyeket, több helyen televiziót vásároltak és a párttól csak a beszerelési költséget kérték. Ilyenek voltak többek között pl. Tab és az Andocsi pártszervezetek. A-jelentős eredmények mel­lett meg kell azt is emliteni, hogy vannak még megyénkben olyan kisebb alapszervezetek, ahol a párthelyiség még .napjainkig sincs megoldva. A fonyódi jb. még a meglévő párthelyiséget is átadta más célra Somogytur községben. - Sz megengedhetetlen. A megye tagdijmunkája t. E területen végzett ellenőrző munkánk alapján megállapítható voltj^hogy a tagdijmunka egyre inkább a járások kollektív mun­kájává "válik. A járási pártbizottságok helyesen nemcsak anyagi, hanem politikai kérdésnek tekintik a tagdíjfizetést. Az elmúlt másfél év alatt a tagdíjbevétel rendszeres növekedést mutat. Ezt a növekedést elsősorban az egy főre eső átlag egyenletes emelkedése tette Metővé. 1958. januárban 11,33 Ft volt az.egy főre eső átlag, 1958. decemberében már 13.2o Ft-ra elmélkedett. 1959.-ben további emelkedés következett. 1959.-ben /májusában/ az egy főre eső átlag 13,39 Ft-ra emelkedett. Megyénkben 1959. első felében a tagdij fizetés az előirányzattal szemben 8,3 %­os emelkedést mutat. Járásonként és havonként vizsgálva a tagdíjfizetés dinamikáját, eléggé egyenletes - stabil - képet mutat. Az első félévben a legalacsonyabb járási havi befizetés 95 %-os a legmagasabb be­fizetés 99,4 %-os, tehát a minimum és a maximum közötti legna­g7/obb hullámhossz 4.4- %-os. ez az eltérés nem tekinthető túl­zottnak, ez az-ingadozás véleményünk szerint érthető és meg­engedhető, e téren különösebb intézkedés nem látszik indokolt­nak. A tagdíjfizetéssel kapcsolatos előírásokat a városi és járási pártbizottságok betartják. A tagbélye&eket az előirt időben át­veszik és az elszámolások határidőre megtörténnek. A tagdíj­munkában megmutatkozó javulás mellett fél kell hívni a párt­bizottságok figyelmét arra, hogy esetenként még mindig előfor-

Next

/
Thumbnails
Contents