MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1959

1. ő. e. 1959. október 27-28. (2-162. o.) - 2. A Revíziós Bizottság beszámolója a végzett munkáról. Beszámoló: 73-79

— *tti ,«•» 1/1 í 5J-f8 Pedig a megszilárdításba ugy/gondolom, hogy nemcsak ebben az évben, hanem az elő vetkezendő .években is rendkivül sok tennivaló van, különösen a do lúgozó ^parasztság szocialista tudatának kialakítása tekintetében- §&'••; Jelenleg ugy vagyunk^ hogy a szocialista, keret adva van, a tartalommal való megtöltéséért folyik a harc. Folyik oly módon, hogy egyrészt a;-közös munkába! való bevonással, de a személyes neveléssel is. Ugy gondolom, hogy a személyes nevelés kérdésében kell a legtöbbet tenni ahhoz, hogy' a.dolgozó parasztság 'kieparas zti gondolkodás módja megvál-^ irozzon. E

z rendkivül bonyolult feladatot jelent valamennyiünk' szá mára. Nevelni kell a dolgozó'parasztságot a TSZ-en"belül is. Miben nyilvánul meg ez a kisparaszti elmélet. Egy két példával szeretném bemutatni,, hogy ennek a kérdésnek milyen fontos jelentősége van. Venném e probléma körben a kisparassti önzés problémáját. Jelenleg olyan helyzet alakult ki a TSZ-be lépett dolgozó parasztságnál, hogy valamiféle szivességet tettek, az államnak, hogy beléptek a TSZ-be és jelenleg túlzott állami igények igénybe vételével lépnek fel. Igaz, hogy a saját hozzájátulás nagyon szépen alakult a megyében, de mindezek megállapítása mellett feltétlen figyelni kell arra a törekvésre, mely különösen most ez év őszén megnyilvánul és kifejezésre jut abban, hogy erősen érződik az állammal szembeni kötelezettség mulasztása a felvásárlás tekintetében, nemtudjuk teljesiténi pontosan, ^z megnyilvánul a TSZ-teb'en is és másrészről nem beszélve az egyénileg dolgozó parasztok részéről megnyilvánuló ilyen irányú problémáról. A másik ilyen probléma az irigység, ez különösen.az'idősebo, tehetetlen tsz. tagokkal szemben jut kifejezésre. Vagy olyan eset, hogy égy községen blül, a,szegényparasztság kihagyása akár a vezetésből, vagy a TSZ-ből is. Ragaszkodás a régihez, ez különösen megnyilvánul abban egy részről, hogy idegenkednek az állami vitel igénybevételétől, külön beruházások mellőzése azon elv alapján, hátha sikerül szétugrani. em beszélve a gazdasági felszrelések elrejtéséről, azok megjelöléséről. Ezekkel a problémákkal különösen ott találkozunk,,ott mutatkozik meg élesebben, ahol a vezetésben is problémák vannak, s ott ahol elvi engedmények történtek ,a szervezés és megszilárdítás munkája során. Ahol ilyen engedmények történtek ezek erősítették a kis_ paraszti személéletet. Az elmúlt időben megvizsgáltutek néhány községet, elmondanám, hogy ezeknél a községeknél milyen tapasztalatok vannak. Elsoleg a,Csurgói járásból^beszélnék, mivel itt vannak a legtöbb problémák. Az gyik községnél Porrogon olyan helyzet van, hogy a szegény parasztokat kihagyták a TSz-ből, a 807 kh. területtel 69 családdal a tszT-nek. A kint maradott földterület 38fJ kh. 87 gazda. Olyan helyzet van, hogy a család egyresze belépett átalában a fiatal családtagok, az i,dősebben kint maradtak, és az idősebben tulajdonában 5-6-7 kh. is maradt. A másik probléma ezeknpl a községeknél, hogy a háztályi méretek rendkivül nagyok, melyre Szirmai elvtárs is utalt beszámolójában.