MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1959

1. ő. e. 1959. október 27-28. (2-162. o.) - 2. A Revíziós Bizottság beszámolója a végzett munkáról. Beszámoló: 73-79

-5f­<|A2> Sólyom Gábor r.őrgy. a J3k.Somogymegyei Rendőrfőkapitányság vezetője :"" Tisztelt elvtársak! Tisztelt Pártértekezlet! Én a beszámolóval a^mag^am részéről egyetértek, szerintem he­lyes volt a számvetés es helyesek a célkitűzések. Azonban én is döntőnek tartom minden munkaterületen, hogy toyábbr a is következetesen érvényesitsiik a Párt és a Kormány helyes poli­tikai irányvonalát, és -jobban állitsuk fel saját munkánkkal szemben, a türelmesség és szerénység mércéjét, mert ezzel is gátat vetünk az elbizakodottság, önelégültség ellen. A határozati javaslathoz egy kiegészítést, tennék, még pedig a I. fejezet 4-es pontjához javaslom, hogy vegyük bele a társa-• dalmi tulajdon, fokozottabb védelmének kérdését, illetve ezzel egészítsük ki. _,^--"~""~"~ A beszámoló képet adott arról a belügyi szervek munkájának érté­kelésénél, hogy jelenleg hogyan dolgozunk, és hogyan állunk. Én ehhez csak annyit, kivánok megjegyezni," hogy a párt által vezetett politikai és ideológiai harc, a népgazdaság fejleszté­sére tett megalapozott intézkedések és a dolgozó nép életszín­vonalának felemelkedésére irányuló erőfeszítések mellett ez adott erőt ahhoz, hogy a közrend és közbiztonság helyzetében megyénkben la számottevő javulás bekövetkezhetett. Kegyénkben mintegy Bélfal csökkent az állampolgárok ellen irányuló bűncse­lekmények száma, 1 év alatt. Ennek előfeltétele volt, hogy a megyei pártvezetéssel az országos pártpolitikai irányelveit ér­vényesítése során igyekeztünk elszigetelni és a liuligán és el­lenforradalmi elemeket, és megteremthettük megyénkben is a termelő munka nyugodt légkörét. A rendőrségen belül is az ellenforradalom okozta ideol^óiai zavar következményeként a kezdeti időszakban egyesek részér Jl felmerült a rendőri intézkedések politikamentessége, a pártat­lan rendőrség gondolata is. Azonban ma már nem vitás, hogy po­litikailag légüres térben mozgó intézkedésekkel nem mozgósít­hattunk volna megyénkben sem a nyugodt termelő munka végzésére. Azt hogy rendőrségünk a megyében mennyiben valósítja meg más társ fegyveres széniekkel, igazságügyi szervekkel, közösen a proletárdiktatúra erószakszervének funkcióját, egyéb vonatkozá­sok mellett, abban is lemérhető, hogy mennyiben értettük meg és mennyiben tettünk int zkedésünk vezérfonalává azokat a bün­tetőpolitikai alapelveket, melyet pártunk a társadalmi fejlő­dés, adott körülményei közöt Siöolgozott. ' megállapíthatjuk, hogy rendőri állományunk általában ismeri^ ós igyekszik ezt a gyakorlatban is megvalósítani. Több formá­ban történnek erőfeszítések, hogy intézkedésünk eredője a'párt a koünmány által meghatározott büntető politikai alapelvek fel­használása legyen. Hiányosság munkánk an, hogy nem ismeri még minden eljáró rendőr ezen elvek iahiyegét, célját. Félre értei­mszik eg;esek azt, hogy a büntetőpolitikai elvék nem jelente­nek liberalizmust, hogy senki hiem következet el bűncselekményt ~ következmény nélkül, hogy senki nem maradhat meg a jogtalanul szerzet-*- előbbi birtokában. Tehát összegében érvényesülni kell a meggyőzés és zigor elvének. •

Next

/
Thumbnails
Contents