MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1959
1. ő. e. 1959. október 27-28. (2-162. o.) - 2. A Revíziós Bizottság beszámolója a végzett munkáról. Beszámoló: 73-79
-2£Bizottság határozata értelmében is tovább kell halacfni elő- . re. bem leásnék felülről diktált számok, százalékok. A megye vesetői döntik ol gondos mérlegelés alapján, hogy milyen mér-, tékben, milyen módon mennek előre. Ez volt a tavaszi felfejlesztés során is. Jónak bizonyult ez igy. így lesz ez a^jövoben is. A helyzet megitelesénél és a feladatok megjelölésénél azonban nagyon körültekintőnek kell, hogy legyünk. A helyzetet sokoldalúan, egymással összefüggésében kell elemezni, ha nem akarunk hibát elkövetni. Felmerül a kérdés más helyen, gondolom itt a uegyében is egyesek részéről, hogy vajon kell-e ás lehet.e előremenni. I.g L lyeii következményei lesznek annak, ha előremegy ifik. ITem-e fokosod-' nak a nehézségek, problémák* Ennél a kérdésnél nagyon fontos, hogy azt is mérlegeljük, vagy mérlegeljék azok, akik u^j vetik fel a kérdést, ás .ha lees nem megyünk előre, akkor talán nem lesznek nehézségek. Akkor talán minden jól fog menni. Az elméletié és gyakorlat is egyaránt azt bizonyltja, hogy az egyhelyben topogás, a nem elcremehés semmivel sem járnak kisebb veszéllyel, kevesebb nehézséggel-, mint a meggondolt, tervszerű, előrenaladás. Sőt, ellenkezőleg, ha mi nem mennénk előre a toz-ek fejlesztésével, ookdi:; egyhelyben'állni nem lehetne, előöt, utóbb de visszalépJst jelentene. hogy visszaeshet a-termelés. Akit visszaeshet, ha rosszul dolgozunk. De ez egyáltalán nem törvényszerű dolog'és most már nem kelyás elméleti kérdés ez,'hanem gyakorlati kérdés, hogy a termeléssel általában ót mentünk előre és ott megyünk előre, ott a magasabbak a termésátlagck, ahol tsz-ek vanna.^Es tény, amit már nemcsak egy év bizonyít, hanem több esztendő. De itt is felmerül ugy a kérdés, ho.ry ha nem mennénk előre nem lenne termelés visszaesés? Hát talán nem- az a legnagyobb problémánk most a vetéssel kapmsol adóban, hogy ott ii^lad leglassabban, legnehezebben, ahol még egyéni parasztok vannak, hát talán a termesátlagot fogja növelni az, hogy elseje után vetnek még majd el .•".kenyérgabonát?' Az semmiképpen, som fc^g olyan hatást kiváltani, hogy növelje a termésátlagot, sőt ellenkezőleg. Az volna a kívánatos, ha elsejéig mind a földbe kerüljön. I / A beszámolóból, és a hozzászólásokból is kitűnt, hogy'nem £og • mind odakerülni. Miről van itt szó? Arról, hogy miután a párt és a komrány világosan megmondta, és azt a jövőben még világosabban megmondja, líogy nemcsak az iparban , nemcsak a városban., hanem a ^mezőgazdaságban is szocialista alapra keli helyezni a termelést, nyilvánvaló, hogy az egyéni parasztoknál az a lendület, amely volt•1957-ben 53-banJ amikor még ugy képzelték, hogy egy távolabbi idő, amikor majd szóbakerülhet, vagy talán szóba sem kerül a termelőszövetkezet - elmullott. Most hiába nem foglalnají ugy állá st a megyei pártértekezlet, mint ahogy a határozati javaslatban benne van - és remélem, az értekezlet megszavazza, hogy előre kell menni - az egyéni parasztokban a . bizonytalanság márcsak ott van. Ezt a bizonytalanságot az sem oszlatná el, ha az egész párt Központi Bizottság és a Ko-pmény azt mondaná egyöntetűen, hogy most nem megyünk' előre a tss_szel. Ezt valami olyan dolog oszlatná'el, mint amit 1953-ban csinált Nagy Imre az országgyűlésen, amikor kijelentette, hogy nemcsák hogy nem megyénk előre, hanem ki is lehet lépni a termelőszövetkezetből. • Ezért számolni kell azzal a ténnyel, ami kialakult, hogy az egyéni parasztok nem ruháznak.be, nem fejlesztik a termelést
