Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratai 1870-1918 (Kaposvár-Rijeka, 2011)
A kikötő és a város
(Rijeka).82 ,rAz egyik a magas rizshántoló- és keményítő-gyár, rizsportólfehérlőfödelével, sok emeletével s a tetőig érő vízvezetéki csöveivel. A gyár 1881 -ban épült s jobbára [ázsiai] rizst hámoz a belföld és külföld számára. Itt bántják le a magyar földön termelt rizs héját is. Naponként 3-400 munkás dolgozik benne. Munkaeredménye évenként 450-500 ezer métermázsa rizs és 28—30 ezer métermázsa rizs keményítő, mely afehér elefántjelvénye alatt kitűnő minőségénélfogva távol országokban is elterjedt. A másik nagy ipartelep a budapesti Magyar Általános Hitelbank által alapított kőolajfino- mító-gyár, melyet a petróleumszag s az egymásra halmozott hordók kazlai már messziről elárulnak. A gyártelepnek 12 holdnyi telkét 1883-ban történt építése alkalmával úgy kellett elhódítani a Karszftöl. A hatalmas ipartelep saját, „Etelka” nevű tartálygőzösén és más hajókon behozott orosz es amerikai petróleumot dolgoz} föl lepárolás és tisztítás útján. Hasból készült vörös és kék tartányok egész utcasorai vannak benne, s itt szintén 300-500 munkás talál foglalkozást. Evenként 325—350 ezer hordó (baril —150 kilogrammj nyers petróleumot finomít s a magyar kincstárnak mintegy ötödfél millióforint évi vámot és adót szolgáltat be. [...] Ezen túl a város nyugati végének két utolsó gyára következik. Az egyik a Withehead-féle torpedógyár. Ezt az egész világ haditengerészete ismeri híres haltorpedóiról, a melyek légnyomásra járnak s visszatérő készülékekkel vannak ellátva. A Withehead-féle torpedók kedvéért gyakran horgonyoznak a gyár előtt idegen hatalmasságok, némelykor pedig dél-amerikai államok hadihajói is, a melyek itt látják el magukat a romboló készülékkel. A másik gyár a vegyszerek gyára Cantridánál, egy bő vizű patak fölé építve. A gyár gó'z- és vízerővel dolgozik s 60 munkást foglalkoztat. Különösen savas készítményekből van nagy kivitele. A kikötőváros nyugati, hosszas kinyúlása ezgel záródik be. Kisebb gyárai, főképen a fa- és tésztaneműek földolgozásával foglalkozó gyárak a város különböző részeiben vannak szétszórva. Egykori híres hajógyárát, mely még 1856-ban is 41 kitűnő vitorlás hajót bocsátott tengerre, a gőz uralkodása tönkretette. A vitorlák kora lejárt. Néhány ipartelepe van még a kikötővárosnak a keleti részén, a Fiumara szakadékában. Nevezetesen Smith és Meynier papírgyára, melyet még 1827-ben alapítottak, s mely gój- és vízerővel dolgozik. Híres és nagy méretekben dolgozó gyár, melyet azonban csak előleges engedély mellett lehet megszemlélni; finom papírkészítményeiről kevésbé ismerik a belföldön, mint a távol Keleten, Kínában, Indiában, sőt Angliában is, a hová kiviteli útja van. A szorosban fönt a Zakalji gőzmalom kéményfüstje látszik, a hol a magyar búzát kivitelre szánt lisztté őrlikí83 1910-ben tizenkilenc gyár, ebből 11 több mint 100 munkást alkalmazva, működött (Whitehead & Co. Torpedógyár, Ganz-Danubius Hajógyár, Societá di construzioni navali, Howaldt & Co., Smith & Meynier Papírgyár, Fiumei Olajfinomító Rt., Rizs82 A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. 2. A népesség foglalkozása községenként. Bp., 1904. KSH. (Magyar statisztikai közlemények. Új sorozat. 2.) 910. p. 83 O-MM. 20
