Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)

Bősze Sándor: Adatok a háborús hátország történetéhez -Somogy 1941-1945-

ezeknek az eseményeknek egy része a szorosan vett frontmozgáshoz is kapcsolódott, szükségesnek érezzük néhány típuseset említését. Több visszaemlékezésben is olvashatunk a nők megerőszakolásáról, élelmiszerek, ágyneműk, használati tárgyak, |>L é)rák elvételéről, vagy például a Zárda utcai óvoda játékainak elviteléről.

296 A zsidók hátrahagyott, s a németek vagy nyilasok által fel nem fedezett holmiknak egy részét is magukkal vitték a bevonuló katonák.

29 Az oroszok és a bolgárok több helyen összetörték a bútorokat és azok darabjaival tüzeltek.

298 A Vörös Hadsereg élelmezéséről szé>ló alispáni rendelkezések végrehajtása is igen nehéz helyzetbe hozott számos települést. Főleg azok a falvak kerültek kritikus helyzetbe, ahol - például Szentbalázson, Gálosián, Simonfán - korábban felélve még a vetőmagnak valót is, nagy számú menekült, vagy katonaság tartózkodott. ,A gabonaraktárakat, uradalmi készleteket lefoglalva, felőrölte és elszállította, most pedig a bolgár katonaság az elásott élelmiszerek és ruhaneműk házankénti felkutatásával és feltárásával tölti idejét. Egyetlen ép lakás sincsen, s ha a lakosság visszatér, éhínségnek néz elébe, s csak az üres falak állnak. Az egykor mintaszerű hencsei és szentimrei gazdaságokban egyetlen szög sincs a helyén, a pusztulás teljes. Ebben a helyzetben senki sem gondolhat arra, hogy ezek a falvak bármit is leadhassanak, mert ide már csak adni lehet, és ha a lakosság majd visszatérhet, adni is kell, mert az új termésig ember, állat, egyformán pusztul."

299 A tabi szolgabíró - hasonló helyzetben lévén - a kiürített községekre kivetett terményeket és élelmiszereket a ki nem ürített településekre osztotta szét.

3 A férfiakat több faluból már szinte a bevonulás pillanatában elvitték vagy a község határába háborús közmunkára vagy pedig a Szovjetunióba. A levéltári iratok sok olyan, a főispánhoz, az alispánhoz vagy az orosz parancsnokságokhoz írott kérvényeket őriznek, melyekben az elvitt hozzátartozóik hazaküldését kérték.

301 Amikor az emberek ismét visszatérhettek, lakóházaikat és gazdasági épületeiket romokban találták. ,A háború a vármegye 85 községét pusztította el. A hosszú és hullámzó harc alatt mintegy 2500 köz- és magánépület hevert romokban. A megye 310 községének tehát mintegy negyedrésze szenvedett súlyos épület- és egyéb károkat. Az épületekben történt kár értéke, 1938-as békepengőt véve alapul, mintegy_8-10 millió pengőt tesz ki. Ez az érték kb. 24-30 millió forintnak felel meg. A károkat a községi elöljáróságok annak idején összeírták...: 6 millió tégla, 4 millió tetőcserép, 260 vagon mész, 120 vagon cement, 20 000 köbméter épületfa és 11 000 négyzetméter ablaküveg. Az anyagilag tönkretett lakosság támasz nélkül állt. Egy része tömeglakásokban húzódott meg, sokszor egy szobában 4—5 család lakott összezsúfolva, másik része kénytelen volt tető-, ajtó- és ablak nélküli romfalak közt, vagy pedig istállókban barmok közt meghúzódni gyermekeivel együtt."

302 Az alispán összesítette 1945 augusztus végén a megye épületeit ért nagyobb méretű károkat:

303 Somogy megye háborús kárt szenvedett épületeinek száma Járás neve Magánépületek Középületek száma Gyártelepek Barcsi 53 6 — Csurgói 132 14 1 Lengyeltóti 16 1 Marcali 717 20 10 Nagyatádi 30 2 1 Szigetvári Tabi 67 7 2 Kaposvári mv. 40 13 1 Összesen 63 16