Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)

Bősze Sándor: Adatok a háborús hátország történetéhez -Somogy 1941-1945-

ADATOK A HÁBORÚS HÁTORSZÁG TÖRTÉNETÉHEZ -SOMOGY 1941-1945BŐSZE SÁNDOR Az utóbbi két és fél évtizedben számos olyan kisebb-nagyobb írás, tanulmány jelent meg, melynek tárgya részben vagy teljes egészében a megye második világháborús időszakának története volt.

1 A publikációk egy jelentős hányada szemléletében és összefüggés ábrázolásában is kétségtelenül meghaladottá, korszerűtlenné vált. E munkák szerzőinek zöme azonban a tudományosság igényével nyúlt témájához. A kérdéses tanulmányírók ily módon - az ismeretek egyfajta szintetizálásának lehetőségét is megteremtve - mégis rendkívül sok jól használható adatot tártak az olvasók elé. A fentiekből következően a szintetizálási kísérlet elvégzéséhez szükségesnek tartjuk a kutatók által korábban már felhasznált iratok ismételt, illetve a még felfedezésükre váró levéltári irategyüttesek új, az eddigi ismeretanyagot megfelelően kiegészítő, értékelését módosító tanulmányozását. A korábbi ismeretek és egynéhány általunk is kutatott levéltári forrás segítségével most csak arra nyílik alkalmunk, hogy megvizsgálhassuk azt a folyamatot, amelyben a hátországot a különféle ..áttételeken" keresztül fokozatosan megközelítette, majd pedig a maga valóságában elérte az addig távol zajló háború. E dolgozat keretében a férfiak bevonultatásáról, a munkaerő-, a nyersanyag- és a közellátási hiányokon, a szociális problémákon, valamint a menekült- illetve a hadifogolykérdésen, a deportálásokon és a bombázógépek megjelenésén át a tényleges frontharcok totális pusztításáig bezárólag, Somogy második világháborús történetének számos fontos szeletét kívánjuk tanulmányozni. A történések leírását úgy végezzük el, hogy az egyes tematikus kérdéseket a szokásos megközelítési módszerekkel tekintjük át, közben pedig a levéltári iratok, a sajtó és a már publikussá vált munkák segítségével megpróbáljuk az adott tárgykörök közti kölcsönhatásokat is jelezni. Somogy gazdasági helyzete a 2. világháború éveiben Az iparban az országos átlaghoz képest a Dél-Dunántúlon egyrészt jóval kisebb volt a foglalkoztatottak száma, másrészt pedig a kisipar lényegesen nagyobb súllyal rendelkezett.

2 1941-ben a gyáriparhoz és középiparhoz az ipari üzemek mindössze 1,3%-át sorolták.

3 A régióban az úgynevezett középiparhoz ' „... tartozék típus volt a többségben, s csak néhány, elsősorban a háborús szükségleteket szolgák) ipari üzem lépte túl annak felső határát. Ez a gyártípus nemcsak a fogyasztó piac szükségletének ellátására volt ekkor elegendő, hanem méretei is megfeleltek a területén kialakult társadalmi struktúrának, és bizonyos fokig kötődtek az ipari tőke hagyományaihoz is."

5 Az 194l-es népszámlálás szerint Somogy megye lakosainak 15,3%-a élt az iparból. E szektorban azonban csak 13,6%-uk dolgozott közvetlenül. Az érintettek egyharmada a gyáriparban kereste a kenyerét. A megye 1935 nyarán ismerhette meg Bornemissza Géza iparügyi miniszter által a Gömbös-kormány ún. decentralizációs iparkoncepcióját, melynek megvalósulása során néhány üzemet - hadászati okokból is - vidékre helyeztek. Ez azonban Somogyban sem az ipar struktúrájában, sem pedig az ipari népesség számában