Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)

Szabó Péter: Somogyi alakulatok a második világháborúban, s az azt megelőző években

hadtest alárendeltségében maradt, balszárnyával a 24. gyaloghadosztályhoz, a jobbal a 16. gyaloghadosztályhoz csatlakozott.

111 Október elején a harcok súlypontja Erdélybe tevődött át. Torda-Nagyvárad térségéből nemcsak a 2. hadsereg seregtestei szorultak vissza, hanem a 3. hadsereg sebtében megszerzett, zömében pé)talakulatokból álló erőit is legázolta az Arad területéről megindult szovjet főtámadás. Az október 9-én és 10-én, Debrecen, Szolnok és Kecskemét térségében lezajlott nagyszabású páncélos ütközetben is csak rövid ideig sikerült megállítani a szovjet előrenyomulást. Az ellenséges erők egyrészt az 1. hadsereg hátába jutottak, másrészt előretörésük Budapestet is veszélyeztette már. Az így kialakult súlyos helyzet miatt Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke elhatározta, hogy kivonja és Budapestre irányítja az 1. hadsereg tartalékát képező 1. hegyidandárt. Német részről nem emeltek kifogást ez ellen. Miklós Béla vezérezredes, az 1. hadsereg parancsnoka azonban a 10. gyaloghadosztályt ajánlotta inkább erre a célra. Ez azonban nem nyerte meg a felettes német parancsnokság, az Armeegruppe Henrid (Henrid Seregcsoport) illetve Guderian vezérezredes, a német szárazföldi erők vezérkari főnökének helyettese tetszését. Vörös János vezérezredes az alábbiakban reagált a német tiltakozásra: „Nem vitatom ezzel kapcsolatban azt, hogy a 10. hadosztály kivonása az 1. hadsereg arcvonalának legyengítését jelenti, azonban kénytelen vagyok megállapítani, hogy ennek a hadosztálynak az arcvonalban való pótlására számos olyan német fegyveres alakulat van részben Budapest környékén, részben a Dunántúlon, amelyek az 1. hadsereg legyengült arcvonalának alátámasztására bőven elegendők lennének..."

112 A német ellenkezés ellenére október 12-én - a 18/1. zászlóalj és az utóvéd állásokban bevetett tüzérség kivételével - a 10. gyaloghadosztály megkezdte visszavonulását Nagybocskó, Máramarossziget, Taracköz, Técső körzetébe.

11 ^ Október 15-től a csapatok berakása és elszállítása az alábbi vasútállomásokon történt: Máramarossziget, Taracköz, Técső, Bustyaháza, Száldobos, Huszt, Királyháza, Nagyszöllős, Tiszaújlak, Nagyborzsova és Beregszász.

114 A 10. gyaloghadosztály részvétele szóba került Horthy Miklós kormányzónak és környezetének balul sikerült október 15-i háborúból való kiugrási kísérletének véghezvitelében is. A seregtest későn eldöntött átcsoportosítása és a vasúti szállítási nehézségek miatt azonban ez eleve elvetélt elképzelés volt. A 10. gyaloghadosztály alakulatait szállító szerelvényeket végül is Budapest helyett azonnal továbbirányították Soltvadkert, Kiskunhalas, Kiskunmajsa kirakó körzetbe. A seregtest legkorábban útnak indított és Budapestre beérkezett alakulatát, a 6. gyalogezred nehéz páncéltörő ágyús századát, már október 14-én Kecskemétre küldték. A 10. gyaloghadosztály fogatolt vonatalakulatainak nagy részét a csapatszállításokkal túlterhelt vasúti szállítási helyzet miatt gyalogmenetben indították el a Kárpátokból. A kaposvári seregtest a 3. hadsereg szorongatott helyzete miatt került a Duna-Tiszaközének területére, ugyanis a 2. Ukrán Front csapatai Szegednél átkeltek a Tiszán és északi irányban nyomultak előre. A 10. gyaloghadosztály élszállítmányai október 19-én raktak ki Kiskunhalason, s alakulatai az alábbiak szerint csoportosultak: a) Hercegtanya (Kiskunhalastól keletre 6 km) 18. gyalogezred, 12. tüzérosztály b) Kiskunhalas 8. gyalogezred, 10. felderítő osztály, 11. és 74. tüzérosztályok c) Szilágya, Pirtó vasútállomás 6. gyalogezred, 10. tüzérosztály d) Soltvadkerttől keletre 6 km 10. tüzérmérő század, 54. utászzászlóalj e) Soltvadkert 10. gyaloghadosztály-parancsnokság, 10. híradó zászlóalj H