Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)

Szili Ferenc: A második világháború Somogy megyei áldozatai

minimálisra zsugorodott. A zsidó gyermekeknek - kivéve az ikreket, akiket az orvosi kísérletekkel életreszólóan megnyomorítottak - és az öregeknek a deportálással a sorsuk megpecsételődött, közülük senki sem élte túl a borzalmakat. A nagy veszteségek ellenére viszonylag a munkaszolgálatosok életesélye volt a legkedvezőbb, közülük kerültek legtöbben haza, jóllehet a háború őket is megtizedelte. A háborút követően Somogy megye valamennyi településében gyászolták azokat a férjeket, apákat, testvéreket, rokonokat, barátokat és ismerősöket, akik megjárták a Golgotát a Kapóstól a Donig és akiket a haláltáborokban pusztítottak el. Nyilvánosan azonban nem lehetett elsiratni őket, mivel a fasiszta nemzet bélyegét sütötték a magyarságra. A katarzis, ha fél évszázados késéssel is megtörtént, ma már nemcsak a lélek harangjait tudjuk megkongatni, hanem a templomokét is és a háború áldozatainak emlékműveinél letehetjük az emlékezés virágait. E kötetben közös sírba temettük - a katonákat, a polgári személyeket, a zsidókat, a német nemzetiségieket - mindazokat, akik jeltelen sírokban és tömegsírokban nyugszanak valahol Oroszországban és a hajdan volt hadak útján Európában, akik meghaltak a hazáért és a hitükért, áldassék a nevük. JEGYZETEK 1 FürLajos: Hol vannak a katonák? Haza és haladás. Debrecen, 1988. 2 Stark Tamás.- Magyarország második világháborús embervesztesége. Budapest, 1989. 18. p. 3 lő: id. m. 19. p. 4 Uő: id. m. 60. p. 5 Uő: id. m. 22. p. 6 Uő: id. m. 46. p. 7 Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A Honvédelmi Minisztérium egykori 22. osztálya által közzétett veszteségi lajstromokat felhasználtuk. Köszönetet mondok Czeczidlovszky Bélának a somogyi adatok kigyűjtéséért. 8 Új-Magyarország c. napilap 1992. március 25-1993. január 23. Hetenként közölték „Elhunytak Oroszországban" címmel a II. világháború áldozatainak névsorát és fontosabb adatait. Ebből 248 főt azonosítottunk, akik Somogy megyéből vonultak be katonai szolgálatra, harci események közepette, vagy pedig hadifogolytáborokban vesztették életüket. 9 Solytnosi iAszló—Mikóczi Alajos: Nagybajom története. Kaposvár, 1979. Fonyód története. Szerk.: Kanyar József. Több szerző közreműködésével. Kaposvár, 1985. Boglárlelle. Szerk.: Laczkó András. Boglárlelle, 1988. Több szerző közreműködésével. Szemes. Tanulmányok Balatonszemes múltjáról és jelenéről. Közreadja: Reöthy Ferenc és Stirling János. Balatonszemes, 1990. Herk Mihály Karád története. Karád, 1985. Reöthy heretic- Kőröshegy. Kőröshegy múltjáról és jelenéről. Kőröshegy, 1990. Szárszó. Balatonszárszó múltjáról és jelenéről. Sorozatszerkesztő: Reöthy Ferenc. Szerk.: Azsóth Gyula. Balatonszárszó, 1990. Ballá Mária, dr. Jandrics István, Kiss Zoltán: Kéthely, hét évszázada ( Falutörténet). Kaposvár, 1990. Bodó Imre: Gölle község krónikája. 1. Gölle, 1987. 10 Somogy Megyei Levéltár (Továbbiakban: SML.) 298 Somogy megyei település születési és halotti anyakönyvi adatait tekintettük át, munkánkban az egykor volt szigetvári járás településeinek adatait is feltüntettük. Köszönetet mondok a levéltár dolgozóinak, akik a feltáró munkát végezték. Köszönetet mondok Serbán László alezredes úrnak, aki korábbi gyűjtéseit a rendelkezésemre bocsátotta, valamint több száz adatközlőnek, akik az adatok gyűjtését településenként végezték. 11 KSH. 1949. évi Népszámlálás 9. Demográfiai eredmények. Budapest, 1950. 284. p. 12 A községsoros táblázatokat és a grafikonokat Kocsi József IBM-AT 386-os személyi számítógépen lézerprinter eljárással készítette el. A gépi adatfeldolgozást Bónis Józsefné IBM-XT 284-es személyi számítógépen rögzítette. Munkájáért köszönetet mondok, Több önkormányzat az áldozatok névjegyzékét megkésve juttatta el a levéltárba, ezért kiegészítő névjegyzéket is készítettünk. 13 Andrássy Antal: Zsidóüldözés Somogyban (1944. márc.-júl.) In: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. 15. k. Szerk.: Kanyar József, Kaposvár, 1984. 333-360. p.