Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)

VII. Kivándorlás Amerikába

3, A kivándorlás főbb adatai Tolna megyében a kivándorlást már 1904 előtt is mozgalomnak tekinthetjük, mivel itt jóval többen kértek útlevelet, mint Somogyban és Baranyában. 1900-ban 623-an, 1901-ben 1070-en, 1902-ben 1314-en, 1903-ban pedig 1580-an jelezték kivándorlási szándékukat. Ha megnézzük, hogy a kérelmezők közül ténylegesen hányan vándoroltak ki, akkor azt látjuk, hogy a mozgalomnak ekkor még nagyobb volt a füstje, mint a lángja. 1900-ban 106-an, az azt követő három évben pedig sorrendben 133-an, 281-en, és végül 575-en vándoroltak ki.

313 Ezt követően a kivándorlás méreteit tekintve országosan is figyelemre méltó volt. Az alábbiakban közöljük a Statisztikai Hivatal által közzétett adatokat.

314 9. sz. táblázat Kivándorlás Tolna megyéből 1904—1914 Év Kiállított útlevél Összesen Férfi Nő Magyar Német Egyéb Hányadik helyen áll Tolna megye? 1904 1609 594 489 105 138 443 13 1905 2719 1 709 1406 303 600 1063 46 1906 3 443 2 146 1666 480 748 1377 21 1907 4807 3 231 2 665 566 1589 1596 46 4 1908 2 497 1 172 826 346 434 731 7 3 1909 2 593 2 042 1495 547 749 1268 2S 2 1910 1810 1591 1059 532 659 910 11 2 1911 1622 1607 943 664 608 990 9 2 1912 2 338 2310 1474 836 1138 1154 18 1 1913 1 690 1794 948 846 712 1069 13 1 191-) 2 366 1887 1345 542 697 1168 11 1 ÖSSZ.: 27494 20 083 14316 5767 8072 11769 242 A kivándorlás trendje azonos, mint a vizsgált megyéké, csak a hullámzás növekedés, csökkenés - magasabb szinten érvényesült. A mozgalom Tolna megyében is 1906-ban és 1907-ben érte el a tetőpontot. Az 1910-es években a visszaesés nem volt olyan számottevő. Ennek tulajdonítható, hogy kezdetben a dunántúli megyék rangsorában Tolna csak az 5- helyen állt, ahogy a kivándorlás növekedett fokozatosan előretört és a rangsorban az élre került. A 27 504 fő, akik szerettek volna kivándorolni, egy- közepes magyar város lakosságának népességével volt egyenlő. Közülük hosszabb rövidebb ideig 20 083 fő el is hagyta a megyét, illetőleg a hazáját. A nemek, illetőleg a nemzetiségi összetételt a 13-14. számú grafikonon tüntettük fel. A nők magas részesedési aránya egyúttal jelzi azt a veszélyt is, hogy a kivándorolt családok közül többen kint maradtak véglegesen, mint azok, akik egyedül távoztak el. Náluk a család utáni vágyakozás és a honvágy sokkal inkább érvényesült. Földvári Mihály levéltárnok 1909 áprilisában az alispánnak részletes jelentést küldött. Jelentésében községenként ismertette a kivándorlás főbb adatait 1908 utolsó és 1909 első évnegyedéből.

315