Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)

VII. Kivándorlás Amerikába

geivel indokolta. Úgy értesült, hogy a háború után (az ún. Balkáni háború) Szerbiában a földbérletek ára csökkent, ezért földbérlet-spekulációval kíván sorsán enyhíteni. Majsai ingatlanait magas áron bérbe kívánja adni, ott pedig olcsó földbérletet szerez.

24 Illocsánin Vászó ugyancsak vagyonosnak számított, de a pécsi Alapítványi 1 livatalnál 6000 korona jelzálog tartozása volt. Az olcsó földbérletek hírét a Zasztava című szerb lapokból olvasta.

2 3 Bertics Uros kivándorlási szándékát ugyancsak adósságaival indokolta, „...a mohácsi általános takarékpénztárnál jelzálogilag biztosított 1800 korona adósságom van, egyeseknél pedig Majson mintegy 4000 korona tartozásom áll fenn."

244 Az útlevélkérelmüket Pap csendőr őrmester nem támogatta, mert miként írta „Bizalmi értesülés szerint utazásuk titkos célja az volna, hogy előkelő szerbiai egyénekkel óhajtanának érintkezésbe lépni a végett, hogy egy esetleges Osztrák-Magyar Szerb háború kiütése esetén a szerb hadsereget miként támogathatnák, anyagilag tettleg is."

24

"

5 Kóbor Mihály mohácsi bútorasztalos 1913-ban a balkáni országokba érvényes útlevelet kérelmezett. Évek óta a raktárában felhalmozódott az áru, amelyeket a gazdasági pangás miatt a hazai piacon nem tudott értékesíteni. Értesülése szerint a balkáni országokban kedvezőbb piaci lehetőségek vannak.

241 Kellemetlen helyzetbe került Csorna József mecsekszabolcsi lakos, aki családjával együtt Németországban tartózkodott, majd ő katonai kötelezettségének eleget téve hazajött, 1913-ban azonban nem akarták visszaengedni. Kétségbeesetten kérelmezte az útlevelet, mivel minden vagyonát kivitte, felesége pedig újabb gyermeket várt, áldott állapotban volt, tehát pillanatnyilag munkaképtelen. Éppen ezért az alispáni tiltó határozatot megfellebbezte.

2 7 Nagyjózsefné babarczi lakos 1913-ban beadott útlevélkérelméből is a családi konfliktus - amely taszító erőként hat - tapintható ki. Az USA-ban Milwaukee városába szándékozott kivándorolni, ...minthogy férje tékozlás miatt a pécsi kir. törvényszék által gondnokság alá van helyezve, férjétől különváltan él, de törvényesen elválasztva nincsen, mivel férjével együtt élni tovább nem óhajt, munkakeresés céljából Észak-Amerikába szándékozik kivándorolni.

248 Egy évvel később Vörös Mihály Somogy községben élő lakos az Egyesült Államok West Wirginia államában szénbányászként kívánt elhelyezkedni. Útlevelét kétévi időtartamra kérte. Feleségét és három kiskorú gyermekét itthon hagyja. Szándékát azzal indokolta, hogy „ő azért akar kivándorolni, mert kint többet képes keresni, mint itt, ő már 4 1/2 évig kint volt, ott ismerősei és rokonai vannak... munkát biztosan kap".

249 Sorolhatnám még azokat az indítékokat, amelyek ezreket távozásra késztettek. Az összkép eléggé lehangoló, az adósság, a rossz családi élet, a szegénység miatti civakodás, a menekülés vágya a kivándorlásban éppen úgy szerepet játszott, mint a jobb élet reménye. 2. A kivándorlás társadalmi bázisa A kivándorlók útlevéllapjai, és a hozzácsatolt ügyiratok, valamint az alispánnak küldött főszolgabírói jelentések számos információt tartalmaznak a kivándorlás térbeli és időbeli folyamatáról. Bepillanthatunk a különböző társadalmi rétegek életébe, és kitapinthatjuk azokat az okokat, amelyek e rétegeket a kivándorlásra