Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)

VII. Kivándorlás Amerikába

kérelmezte feleségének és négy kiskorú gyermekének az útlevelét. A férj állandó heti fizetése 14 dollár volt.

22 Gondos Mihályné hajdan volt vörösmarti illetőségű lakos, 1909-ben váratlan helyzetbe került. Férjével együtt tizenhárom évvel korábban Argentínába vándorolt, ahol gyermeke is született. Hazajött gyermekével együtt a férjének a hagyatéki ügyeit intézni és csak hosszas bonyodalmak után kapott útlevelet. Kapitány Ferenc siklósi lakos 1909-ben az USA-ban Elgium nevű városba kért útlevelet. Családjával együtt kívánt kivándorolni. Testvérbátyja már évek óta leveleiben bíztatja a kivándorlásra, amelyet csak ideiglenesnek tekint, nem kíván véglegesen ott letelepedni.

228 Klein Mátyás volt pécsváradi lakos kérelmében előadta, hogy ő a családjával tizenhat éve Chicagóban lakik és csak látogatóba tért haza, mivel 1000 korona készpénzt is felmutatott, kérelmét teljesítették.

229 Hütter Ferenc hidasi lakos 1909-ben komoly nehézség előtt állt, mivel előrehaladott korára hivatkozva útlevélkérelmét elutasították. Ö ezt megfellebbezte azzal, hogy „...már 3 ízben fogok öt év alatt Észak-Amerikába utazni és teljesen ismerős vagyok az ottani viszonyokkal, tehát nem vonom vissza a kérelmemet..."

230 Ezek szerint a szigorú amerikai ellenőrzéseket is ki lehetett játszani. Brandegger Lajos siklósi napszámos 1910-ben beadott kérelmében az alábbiakat írta: „Hazámból munkakeresés céljából már több ízben voltam távol."

231 Jászman Konrádot és családját siklósi lakosokat 1910-ben a testvére hívta Németországba, ahol egy bányatelep cementgyárába kívánt elhelyezkedni.

232 Hengl János ráczpetrei lakos 1910-ben feleségével együtt három gyermekükhöz kívántak kimenni, akik az USA-ban a Washington államban lévő Wintonban éltek.

233 Különleges sors tárulkozik ki Zvoliga Jánosné siklósi kisbirtokos 1911-ben írt kérelméből. Háza és másfél hold szántóföldje volt, valamint egy kis szatócs üzlete is, de jövedelme oly csekély, hogy abból nem tudott megélni. Ezt a kis vagyonát is Amerikában szerezte, ahol nyolc évig egy gyárban dolgozott. Az itthon maradt lánya tartásdíját is fizette és még 2980 koronája maradt, amelyet ingatlanokba fektette. A sors azonban nem volt kegyes hozzá, ismét ki akar menni Észak-Amerikába Harfort-Connecticunt nevű városba, hog}' ott néhány év alatt magamnak még egy kis tőkét gyűjtök, amivel idehaza már meglévő kis vagyonom jövedelméből megélhetünk."

234 Kislányát, aki kilencéves, édesanyjánál kívánta elhelyezni. Hesz János hidasi lakos 1911-ben az USA-ból St. Louis városából kérelmezi, hog\' feleségét és kétéves kisfiát kiengedjék. Kilenc hónapos kinttartózkodás után havonta 60 dollárt keresett. Kérelmében nemcsak arra tett ígéretet, hogy a családról kellőképpen gondoskodik, hanem kötelezettséget vállalt, „...hogy fiamat, ha abba korba jön, tisztességesen felnevelem és szellemit képességeihez mérten neveltetem. Kötelezem továbbá magam, hogy ha kisfiam annakidején az óhazába kívánkoznék visszatérni, az útiköltségét fedezni fogom."

23s A következőkben Dézsi Gyula USA-ból küldött beleegyező nyilatkozatának teljes szövegét ismertetjük.

23

'

1