Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)

VII. Kivándorlás Amerikába

lovas kocsi kétszer jövet 5. menet 5. lent. Az ut hatalmas, s házainkhoz deszkás gyalogló vezet. St. John river ablakjainkból látható -13 szép szobám van, de minden melléképületem van - lakházam mellett, - ugy hogy a Csikagoi lap Fielss-Firaid 1898-ban lapjában mutatta be lakházamat. Florida igen sokat vesztett az utóbbi 41 'agy 5 évek óta, narancsfái nyugotészaki részén nagyban elfagyván, s ez az első eset, hogy a tavasz végén, ez idén nem lőn nagy sértés. Nekem van ugy 200 narancs fám, ugy 50 barack, 50 szilva, és 50 körte fám, s a szilvafák közép termést adnak már az idén, a többi fák már a jövő évben kezdendik a gyümölcsözést. A föld absolute homok, sok fertilizést kivan, s ha jövő tavaszra nem lesz sértő fagy, a gyümölcstermés sok gazdát úrrá tehet. Ma reggel 6 órakor 70 volt Jhmérő; tegnap délkor 93Palatka kereskedőkből áll, fő-utczája csupán boltokból áll. Két leányom férjeikkel Coloradóban vannak, de minden hónapban leveleznek velünk. Egy leányom Misouriba lakik férjével, de nem adhatták el birtokaikat, igy nem jöhettek hozzám. Velem van önfeleségem, már 64 éves, de még nincs fehér haja. Van egy 32 éves született vak fiam, ki néhány évig volt a jovai vakcollegiumba, - igen jó fiu, - van egy 22 éves leányom, diplomatikus tanitó, de már 7 év óta nálam tartja lakását, és van egy 20-dik évébe lépett fiam, ki 17 éves korába önkéntes lett, s most már az állam hadereje közt Sergeant. De Newyorkban van első feleségemtől, ki már 1840-ben meghalt, Báró Majthényi asszonytól származott Vilmos fiam után, ki szinte Magyarországban halt meg, egy igen derék unokám Lajos, már nős és most Newyorki tanitó, de vele hetenként levelezek, s a karácsonyt nálam szokták tölteni, és most összevissza irván mindent, hogy kellőleg tudathassam, ki is az, kit kegyed édes öcsém uram felkeresett szives soraival. Hogy 8 kedves gyermekekkel képesült kegyed sok viszontagság közt is élhetni házias családi örömökben igen felmagaslotta ön classificatióját. Ön megtalálta a szabadság polgárosodás hónát, és e kedves alkalmat adta nekem Somogyvármeg'e iránti tiszteleti adóm kimondhatásra. Én Somogyvármeg'ét azért tisztelem, mert engem hosszú éveken át hű hazafinak ismén, és tartott, és egyes egyedül ezen oknál fogva tudtom és akaratom nélkül követévé tett, s én Pozsonyba csak annyit tudtam Somogyért tenni, hogy nem a mint a párt elhatározta 6 - a mint én követeltem 8 követet kapott; de mindeddig az egyetlen Csépem Antal irt egyszer eg' levelet hozzám s meghalt. (Hála Istennek él még, egészségben, s erejének teljességében, s reményijük, hogy még sokáig lessz mély tiszteletünknek méltó tárgya. Adja is a jó Isten! közlő.) Én voltam a tabi kerület első képviselője; de elébb meglévén Csákváron választva, nem lehetett Tabot is megtartanom. De én soha sem feledhetem el a kerület Nyimi polgárainak nemes szivüségeket, kik velem idején tudatták, hogy utamat a szolgabíró akarja megakasztani. Soraimat bezárom, de jövő héten fogok még a multakról nemit irni, most lévén annak megírásán működő (Mi okozta, hogy a magyar elbukott) Fogadja kedves nője, 2 derék leánya 1 derék fia, és a többi kissebbek szives üdvözletemet! Báttya, baráttya. Madarász László. Ez utóbbi levél sorait ugy hagytam, a mint irva voltak; még helyes irási szempontból se tettem rajta egyetlen javítást sem. Az írás maga szép, könnyen olvasható, s elég erős kézre vall. A levélborítékon, mely pedig már modern alakú, és enyvezett szárnyakkal bir - még a régi gyakorlat szerint rajta a régi ősi pecsétnyomó