Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig (Kaposvár, 1994)

Rozsos István: Kaposi Mór (1837-1902)

bőrgyógyász”, a törzs felső részén pedig a „Kaposi Mór” felirat, valamint születésének és halálának évszáma látható.

A színvonalas, nemzetközi részvétellel tartott avatásról, az ott elhangzott méltatásokról az Orvosi Hetilap hasábjain részletesen beszámoltak. Az avatóünnepség kereteit nyilvánvalóan meghaladta volna annak fölvetése, miért kellett ilyen hosszú ideig várni szülővárosának arra, hogy méltó emlékművet állítsanak e halhatatlan orvostudósnak. Hiányzik talán a kellő érzékenység? Avagy még mindig Csokonai .Jövendölés az első oskoláról a Somogybán” c. versében leírtak kísértenek?

Nem tudom. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a Megyei Kórház Kaposi Mór nevének fölvételével a leghelyesebben cselekedett, jóllehet a névválasztás javaslata Jakó professzortól származik, és erről sem illik megfeledkezni, ha ragaszkodunk a történeti tényékhez. Természetesen e világszerte ismert név az intézmény valamennyi orvosát arra kötelezi, hogy Kaposi Mór nevéhez méltó gyógyító- és tudományos munkát végezzen. Ha utódai e követelménynek megfelelnek, akkor valamennyit leróhatunk talán abból az adósságból, amelyet szülővárosa Kaposi Mór emléke méltó megörökítésének késlekedésével idézett elő.

Befejezésül ahhoz a gondolathoz térek vissza, amit a bevezetőben már említettem.

A XIX. században és a XX. század első évtizedeiben Európáé volt a vezető szerep az orvostudományban. Ennek kialakításában a zsidó származású orvosok is jelentős szerepet vállaltak. A századunk második felében felnőtt orvosgenerációk már azt a helyzetet örökölték, amikor Európától a vezető szerepet az Amerikai Egyesült Államok vette át.

Vajon hányán gondolnak arra, hogy e vezető szerep elvesztéséhez a hitleri fasizmus, a zsidók üldözése és holocaust minő mértékben járult hozzá?

78