Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig (Kaposvár, 1994)
Rozsos István: Kaposi Mór (1837-1902)
KAPOSI MÓR (1837-1902) ROZSOS ISTVÁN Amikor megtiszteltek a lehetőséggel, hogy e jelentékeny emlékülésen szerepeljek, örömmel vállaltam a feladatot. Amikor azonban a kiemelkedő előadókat is felsorolták, sebészhez nem illő módon csökkent határozottságom. Szili igazgató úr - érezve bizonytalanságomat - egy kedves történetet mesélt el dr. Franki Józsefről, a Kaposi Mór Megyei Kórház néhai bőrgyógyász tanáráról, a kiváló orvos történészről: Amikor Franki József egy történésztanácskozáson vett részt, megkérdezték tőle: mit keres itt mint orvos a történészek között? Franki tanár úr válasza frappáns volt: „A történelem az emberiség fájdalmainak, szenvedéseinek és vajúdásainak története, ezért az orvosnak is itt a helye.” Persze ebből a szempontból nézve mondhatnám, hogy mint sebésznek - aki sajnos a gyógyító munkával járó fájdalmat is előidéz - még inkább itt lehet a helye. E válasz azonban távolról sem oszlatta el kételyeimet, hogy mondanivalóm, az ünnepélyesség és a történettudomány emociómentes, szigorúan a tényékhez ragaszkodó követelménye, valamint az emlékülés érzelmeket kavaró szükségszerűsége mi módon egyeztethető össze. A jó szándék és a tisztelet áthidalhatja-e a történettudomány területén természetszerűleg fennálló hiányosságaimat? Aztán dilemmámat ha nem oldotta is föl, de enyhítette Újvári Péter Zsidó Lexiconhoz írott előszava: „Nem lehet ma már az ősi társadalmak fegyvereivel harcolni az elfogultságok ellen; nem a népeket kell igazolni, ha megrágalmazzák őket, hanem a történelmüket. Ha már nem elég a történet, meg kell akkor írni a történet történetét, hogy a kételkedők előtt feltáruljon minden zege-zuga, és a fejlődés legrejtettebb mélységeit is felkutathassa az objektív kritika. Tégláira kell szétszedni az 1000 esztendők épületét, és meg kell írni külön-külön minden téglának a történetét.” Ilyen értelemben talán elfogadhatóbbnak látszik mondanivalóm a történész számára is, mert a kultúra ama hatalmas épületének megalkotásában, amelyet a XIX. században és a XX. század első évtizedeiben emelt az emberiség, a zsidóság is jelentékeny részt vállalt. Az orvostudomány szerves eleme e kultúrának, a XIX. században és a XX. század elején pedig Európa vezető szerepet töltött be e területen. Ennek kialakításában játszott meghatározó szerepet a maga korában Kaposi Mór is. Mit jelent számunkra Kaposi Mór, és életének hatvanöt éve vajon mit takar? Idejében fölismerték-e jelentőségét, s elismeréseként az utókortól, szülővárosától mikor és mit kapott? 75