Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig (Kaposvár, 1994)

Szilágyi Mihály: Zsidóközösségek kialakulása Tolnában a XVIII. században

A zsidó községnek a széles körű feladatok ellátásához meg kellett teremtenie a pénzügyi fedezetet. A funkcionáriusok: rabbi, dájján, kántor, metsző, templomi énekes, tanító, templomszolga, fürdőgondnok, hajnali költögető (Schulklopfer), aki reggelenként bezörgetett a zsidók kapuin, ablakain, hogy itt az idő templomba menni. Javadalmazásukról, úgyszintén a zsinagóga, az iskola és a fürdő fenntartásáról közvetett adókból és különféle fogyasztási illetékekből a községnek kellett gondoskodnia.

Mivel a rituális konyhavitel a 18. században még széles körben meghatározta a zsidók étkezési szokásait, ezért a mészárszékben kimért minden kilogrammnyi hús után lerótt „húskrajcár”, a szárnyasok rituális metszése fejében befizetett illeték, a kóser bor után fizetett járandóság szép summát hozott a község pénztárába. Az egyszerűbb ügyintézés érdekében nyilvános árverés útján bérbe adták az italmérési és mészárszék-kezelői jogot. A zsidó község bevételei között látjuk a pászkalisztfor- galmazási illetéket (a rászorultak díjmentesen jutottak e liszthez), végül: a zsinagógái ülőhelyek eladása ill. bérbeadása is gyarapította a község jövedelmét. (A Chevra Kadisa később átvette a zsinagógái ülőhelyek bérbeadását.)22

RÖVIDÍTÉSEK

B. Jk. — Bonyhádi Zsidó Község Jegyzőkönyve (héber, jiddis nyelven). Országos Rabbiképző Intézet Levéltára.

Katzburg, Toldot - Netanél Katzburg: Toldot hajehudim be-Hungarija, Jeruzsálem, 1976. MZSO. — Magyar Zsidó Okmánytár. Szerkeszti: Scheiber Sándor.

Schweitzer-Szilágyi - Schweitzer József—Szilág) <i Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1867-ig. A magyarországi zsidó hitközségek monográfiái, 11. Szerkeszti: Scheiber Sándor. Bp., 1982.

TML. Öl... - Tolna Megyei Levéltár, zsidóösszeírások.

JEGYZETEK

1. T. Koháry Borbála, Simontornya földesurának 1742. évi boltbérleti szerződése Goldschmidt Áron „sidó”-val. Megköveteli, hogy a gazdasági munkaeszközökön kívül közfogyasztási cikkeket is készletezzen, hogy „az szeghénység is ne kintelenítessék minden csekélységhírt messzire járni”. TML. Styrum-Lymburgh cs. levéltára (rendezetlen iratok).

2. MZSO. VII. 546-555.

3. Uo. — TML Comercial 1739. évi 4:246. - TML. közgyűlési iratok, reg. 5270., fasc. 4:312.

4. TML. Ö/568.: „Marcus Jacob Communitati Paranimphus.” - Schweitzer-Szilágyi, 305-, 309-, 325.

5. TML. Ö/574.

6. Grünvald Fülöp: Sárospatak - Mátészalka - Paks. Évkönyv 1971/72. Szerkeszti: Scheiber Sándor. Bp., 1972.139.

7. TML. közgyűlési iratok 553. és 2689/1833. - TML közgyűlési jegyzőkönyvek 184/1830., 1143/1829.

8. TML. közgyűlési jegyzőkönyv 348:2201/1842.

9. TML. közgyűlési jegyzőkönyv 880/1829.

10. 5. B. Dávid Szófér: Mazkeret Paks II. Jeruzsálem, 1962-73. 70 skk., III. 20 skk.

11. TML. 0/564. - Richtmann Mózes: Landau Ezekiel és a magyar zsidók. Magyar Zsidó Szemle XXII., 1905. 329. - Schweitzer-Szilágyi, 294-303.

53