Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig (Kaposvár, 1994)
Szili Ferenc: Somogy megye második világháborús zsidó áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai
REZÜMÉ Nagy Pál: Somogy megye zsidósága Mária Terézia korában Somogy megyébe későn költöztek be a zsidók. Az 1740-es években indult meg nagyobb migráció Rohoncról. Első jelentősebb közösségeik Marcaliban és Büssüben jöttek létre, később Tab, Toponár, Szil és Szigetvár lettek a legfontosabb központjaik. A migráció másik két forrása: az 1750-es évek első felében Baranya megye, az 1770-es évektől Magyarország. A zsidók száma 1783-ban sem haladta meg az összlakosság 1%-át, ám funkcionális jelentőségük sokszorosan felülmúlta demográfiai arányukat. A rendi társadalom tradicionális-patriarchális struktúrájával szemben profitorientációs, polgáriasabb értékrendet képviseltek, miközben Magyarország fejlettebb térségeinek zsidóságához képest maguk is falusiasabb és szegényebb közösségeket alkottak. Rövid ideig kitörési lehetőség kínálkozott számukra a hamuzsírégetésben, de Mária Terézia exporttilalmi rendeletéi innen is újabb kényszerpályákra terelték őket. Az 1783-ban közzétett Systematica Gentis Judaicae Regulatio végezte el helyzetük általános rendezését, új fejlődési szakaszt nyitva a somogyi zsidók életében is. Szilágyi Mihály: Zsidóközösségek kialakulása Tolnában a XVIII. században Tolnában a 18. század első felében Bonyhádon és Pakson alakultak meg az első zsidóközösségek, amelyek a cseh, a morva és a lengyel tartományokból vándoroltak be. Rövid idő alatt a gazdasági életben nélkülözhetetlen szerepet játszottak. A szerző tanulmányában érinti a zsidó közösségek autonómiáját és hitéletét is. Felvázolja a zsidóközösség hierarchiáját, a rabbik közösségösszetartó szerepét. Bonyhád a völgységi járás zsidócentruma regionális jelentőségű gazdasági központ volt, ahol munkamegosztás jött létre a betelepülő zsidók, és a németek között. Egyed Antal bonyhádi plébános korabeli leírásában érdekes adalékokat közöl a megyebéli zsidóság életmódjáról, szokásairól, hitéletéről stb. Szili Ferenc: A zsidók kereskedelmi tevékenysége Somogybán a kései feudalizmus időszakában Bár a szerző a zsidók kereskedelmi tevékenységét vizsgálja, érinti a demográfiai, a szociális és a kulturális viszonyaikat is. A zsidóság, a polgári társadalom létrejöttében az eredeti tőkefelhalmozódásban tevékenyen részt vett. A XVIII. század utolsó harmadától a kereskedelemben is korszakváltás történt. A görög kereskedők elvesztették hegemóniájukat és a kereskedelemből kiszorultak. A zsidóság alkalmazkodóképessége felülmúlta a görögökét. A házalókereskedelmet ők végezték, de résztvettek a lokális és az országos jelentőségű vásárokban is. A felvásárló kereskedelem révén a gazdagabbak a külkereskedelembe is bekapcsolódtak. A megszerzett tőkét nem ingatlanokba fektették, hanem üzleti vállalkozásokba. Végső fokon a magyar feudális társadalom és a gazdasági struktúra tőkés átalakításában, éppen a kereskedelmi tőke felhalmozása révén meghatározó szerepet játszottak. Rozsos István: Kaposi Mór (1837-1902) A tanulmányban a szerző egy tudós orvos Kaposi (Kohn) Mór életútját vázolja fel. Hivatkozva az 1929-ben kiadott Zsid' ' -'.ikonra, „Szakmájában a bőrgyógyászatban a világ egyik legismertebb tekintélye volt, s az általa megteremtett iskola a világ minden részén követőkre talált." Ő fedezte fel a bőrrák egyik ritka fajtáját, a Kaposi-szarkómát. Iskolateremtőként meghatározó hatással volt a bőrgyógyászat fejlődésére, a világ minden részén a maga korában. Emlékét különösképpen Ausztriában ápolják, ahol élt és alkotott, de szülőhazájában Magyarországon is méltatják és elismerik tudományos munkásságát. Kaposváron a megyei kórházat Kaposi Mórról nevezték el. Bősze Sándor: Az 1883-as somogyi antiszemita zavargások Az 1883-as somogyi antiszemita zavargások c. tanulmányban a Dél-Dunántúlon legnagyobb százalékban zsidók lakta megyéjében - a tisztaeszlári pert követő, országos méretű antiszemita zavargások során - végigfutó erőszakhullámot tárja fel. A bevezető részben röviden vázolja az események általános hátterét, a politikai antiszemitizmus megszületését Magyarországon. Ezután következik a megyében lezajlott események tényszerű leírása, melyet a szerző térképen is illusztrál. Az 1882. augusztus végétől október végéig tartó tömegmozgalmak közül - ezek 307
