Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig (Kaposvár, 1994)

Andrássy Antal †: Zsidóüldözés Somogyban (1944. március-július)

tulajdonos nélkül maradt üzlettel.87 Fonyódon a bezárt Horovitz szikvízgyárból az üvegeket igyekezett megszerezni az egyik igénylő.88 Volt gyógyszerészsegéd, aki a gazda nélküli gyógyszertárt igényelte sikerrel, ugyancsak több kereskedősegéd kérte volt munkaadója üzletét. A legnagyobb merészséget az egyik lengyeltóti járási terménybizományos követte el, aki a hívők nélkül maradt izraelita templomot kérte raktárnak. Ez még a hivatalos szerveknek is merésznek tűnt és ezért elutasították.89 Néhány nappal korábban a belügyminiszter már elrendelte a zsidók kiköltözése után a templomok lebontását.89 Erre azonban a későbbiekben nem került sor. Az üldözöttek értéktárgyai felett is megindult a verseny. H. F. május 27-én Eddén, a beszolgáltatott kerékpárokból kért egyet szolgálati postai útjára, mivel naponta Somogy- jádra gyalogol.90 Mivel a csendőrség valamennyit átvette, kérése nem volt teljesíthető.

Május 30-án Almási Andor m. királyi honvédőrnagy Balatonújhelyen nyári tartózkoidására egy 3+1 lámpás üzemképes rádiót, vagy egy nagyobb készüléket kért gramafonnal! Kérését a következőkkel indokolta: „...Családom állandóan (16 éve) Balatonújhelyen nyaral és ebben az évben is ott tartózkodik. Az igényelt rádióra azért volna szükség, mivel a saját rádiónkat budapesti lakásomon nem nélkülözhetem, mivel a ház, hol lakunk családi ház és a nyári hónapokban teljesen egyedül lakom, minél fogva az esetleges riasztásokat csak. a rádióból tudom meg. A rádiót már csak. azért sem nélkülözhetem, mivel hivatásos tiszt vagyok és a beosztásomat hosszabb időre nem tudom elhagyni. Családomnak. Balatonújhelyen pedig hasonló indoknál fogva volna szüksége az igényelt rádióra. ”91 Ugyancsak ő, július 1-jén egy kerékpárt kért a tabi főszolgabírótól az elintézni való ügyei miatt.92 A kerékpárt nem kapta meg az őrnagy.

Jelentkezett egy siófoki penzió vezetésére Budapestről a volt szegedi kormány „boldogult külügyminiszterének”, Pázmándy Dénesnek a neje is. A július 2-án írt levelében a főszolgabírónak azt írta, hogy „személyem garancia lesz aira, hogy a vezetésem alatt álló penzió hasznothajtó üzem lesz, s azt a keresztény közönség legteljesebb megelégedésérefogom vezetni. ”93 Fasiszta, nyilas múlttal rendelkezők és hozzátartozóik is tenyerüket tartották. A kaposvári nyilas városi párttitkár özvegye július elején, kérésére kettőszobás lakást kapott.94 A tabi Magyar Megújulás Pártjának vezetője június 7-én zsidó házat kért9’ Két lengyeltóti „nemzethű” cséplőgéptulajdonos június 9-én a főszolgabírótól a „helyi volt vásározó zsidók ponyváiból” 2-2 darabot kiutalni kért.96Július 24-én a Magyar Megújulás Pártja megyei vezetője, Tényi Kálmán a lengyeltóti főszolgabírót arra kéri, hogy adjon utasítást a fonyódi közjegyzőnek, „aki húzódozik az elől, bog)’ a pártot helyiséghez juttassa, miszerint utalja ki pártunk hivatalos helyisége részére a Guttmann zsidó házát. ” Az ügynek augusztusban a pártfeloszlatás tett pontot a végére.9’

1944. június 8-án Somogy vármegye alispánja kénytelen volt a járási és községi közigazgatás vezetőihez intézett körlevelében szabályozni a zsidó lakások igénybevételének módját. (Az alispáni intézkedést A. 30962/3-1944. szám alatt adták ki.) A körlevélben kiadott utasítás a következőket tartalmazza: „Több oldalról hozzám intézett és tájékoztatást kérő telefonjelentésekből azt állapítottam meg, hogy a zsidó lakások igénylése körül teljes zűrzavar uralkodik. - Egyöntetű eljárás végett tehát a továbbiakban rendelkezem: - Meg kell értetni a közönséggel, hog> a zsidó vagyon nem zsákmány, hanem államvagyon, tehát ellenszolgáltatás nélkül való használata, vagy szándékos rongálása nemcsak elítélendő, de büntetendő cselekmény is. Azért annak, aki zsidó lakást bérelni akar, a megfelelő árat, melyet a hatóság fog az eddig bérben nem lévő lakások után megállapítani - meg kell fizetnie. Figyelmez134